Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

szeptember, Kaposvár, 1939 augusztus - feltehetően a munka megírásának kezdetét és végét, illetve a helyszíneket jelöli. A Jegyzet magyarázata a körülményekről ad felvilágosítást. A szerző hosszú évekkel korábban kialakult gondolataival ismertet meg bennünket s jól tudja, hogy a tragédia megfilmesítésének az adott pillanatban körömfeketényi esélye sincs. Mivel azonban olyan szaktekintélyek biztatták mint dr. Janovics Jenő és Kárpáti Aurél, támogatásuk ösztönzően hatott az amatőr álmodozóra. Madách Imre drámájáról lelkesen túlzó az a vélemény, melyet Varga István megfogalmaz: „...a Tragédia a világirodalom legnagyobbvonalú, vetélytárs nélkül való, minden hamis látszat ellenére egészen eredeti alkotása, amely felépítés, távlatnyitás és a gondolat ereje szempontjából nem is egyenrangú Jób Könyvével, Fausttal, Káinnál, Manfreddel és Peer Gynttel, hanem magasan felettük áll." Ho gy az irodalmi remekmű átültethető a mozgóképek nyelvére, azt az elfogult Varga István dőltbetűs kiemelésekkel igyekszik elhitetni - egyebek között azzal, hogy „a Tragédia filmszerűségét elsősorban épen (sic!) színpadra eszményi értelemben kevéssé alkalmas volta biztosítja, másodsorban a cselekménynek a paradicsomi keret által adott idő- és térbeli egysége, végül a színhely és a történés rendkívüli változatossága."

l

S Hasonlóan ideális témát és cselekményt természetesen tucatjával tudnánk sorolni, az érvelés meggyőzőbb argumentumokra épülhetne, mivel azonban az előterjesztő „az egyetemes magyarság művét" látja a tragédiában (a kifejezés értelmét iehetett volna pontosabban is definiálni), fogadjuk el alapállásnak a tetszetős ál talánosságokat. Az anyagi háttérrel kapcsolatos elképzelés naiv: irdatlan összegeket előteremteni „az egész nemzet részvételével" lehetetlen, hiába vésetik kőtáblába a tanács: „mindez propaganda és kalkuláció kérdése". A szivárványos utópiák folytatódnak a további lapokon is. Főrendezőnek Varga idegenbe szakadt nagyságaink valamelyikét képzeli el (konkrétan: Korda Sándort, Kertész Mihályt, Fejős Pált vagy - rejtély, hogyan került erre a listára - Czukor Györgyöt). Apróság, de nem mellékes: hogyan foglalkoztathatnának a faji törvények idején zsidó származású művészeket? A tanulmány írója bizottságok szervezésével véli biztosítottnak a szellemi koncentrációt. Kár, hogy intézményesített bürokrácia gátolná a javasolt munkamódszert. A film megvalósításának művészi elveit ugyancsak dilettantizmus hatja át, az egyes színek leírása iskolás (az égvilágon semmilyen konkrét támpontot nem kínál a filmeseknek). A hírverés eszközeinek számbavétele sem hiányzik a tervből, az ötletek azonban, akárcsak a további módszerek, realitásukban és léptékükben eltúlzottak. Az időbeosztás teljes tájékozatlanságáról árulkodik. 3

7 Uo. 3. 1. 3

8 Uo. 6. I. 76