Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

PATKÓS MAGDOLNA: Muzsikáló Gyöngyös

munkája teljesen eltérő. Az ún. normál tanterv követelményrendszere min­den átlagos zenei képességekkel rendelkező gyermek számára teljesíthető, a tagozatos tanterv követelményrendszere más feladatok teljesítésére sarkall... A készségfejlesztés különbözőségének leglátványosabb megjelenése az énekkari munkában jelentkezik.. ," 3 6 Az induló ének-zene tagozatot Juhász. Andrásné tanította, aki elmélyült szakmai tudással és kellő tapasztalatokkal rendelkezett, és nagy türelemmel, szeretettel foglalkozott a kicsinyekkel, több mint egy évtizedig. A felső ta­gozatban ezt a munkát Nagy György látta el. ,,1976. szeptember l-jén jött fel a felső tagozatba az első zenei osztály. Ettől kezdve évről évre töltődött fel a kórus egyre képzettebb kórustagokkal. Ez meg is látszott a szerepléseken. Egyre igényesebb kórusmű vekkel állhat­tunk pódiumra. .. ." 3 7 Az intézmény a város zenei életében is egyre jelentősebb szerepet töltött be. 1972-ben az iskola szervezte meg és adott helyet az V. Ifjúsági Kórus­fesztiválnak 1972. május 27-én, a GYZH - 1972. április 5.-június 25. ­keretében, amelyen 9 kórus vett részt, ebből 3 egri, egy budapesti és 4 gyön­gyösi kórus, közöttük volt a megye 3 városában működő zenei tagozatos kórus is. 1981-ig 3 alkalommal készített az iskola kórusával felvételt a Ma­gyar Rádió, az Éneklő Ifjúság mozgalomban végzett munkájukat elismerő oklevéllel jutalmazta a rádió zenei szerkesztősége. Juhász Andrásné és Nagy György karnagy távozása után Nagy Judit és Kalocsainé Csillik Mária (1981), foglalkozott a gyermekek ének-zenei neve­lésével, később Schubert Henrik kapcsolódott még be ebbe a munkába. Há­rom egyéniség, mindannyiuknak megvolt a maga sajátos szerepe az iskola életében. Schubert Henrik például - aki hangszeres tanári tanítási tapaszta­lattal került vissza az iskolába, arra gondolt, hogy az alsó tagozat 1-2. évében megismert és használt furulya hangszert miért ne lehetne folyamatosan hasz­nálni a nyolc év alatt az órákon. Az elképzelés a megvalósítás szakaszában életképesnek bizonyult, ezt több fellépésük - pl. az egri színházban a megyei gálaműsoron, de több városi fellépésen - is bizonyította. Amikor már 7. éve furulyáztak együtt tanítványai, „Tinódi Consort" néven együttesként számos meghívást kaptak. A zeneirodalom jeles szerzőinek műveit - Vivaldi. Mo­zart, Bach - mutatták be műsoraikon. Legnagyobb sikerüknek a németorszá­gi Urexweilerben történt fellépésüket tartják. Városunkban a hetvenes évek közepétől sorra alakulnak az új kórusok. ' 1( 1 Kalocsainé Csillik Mária: A nem tagozatos és a tagozatos ének-zene oktatás néhány jellem­zője. Kézirat. 2002. , 7 Nagy György: Énekkar a gyöngyösi VI. Sz. Általános Iskolában Kézirat, 1981. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom