Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)
KOZMA GYÖRGY BERTALAN: Táncsics könnyei
választott öltözete, minden mozdulatban kitetsző ügyessége, egy valódi művésznét állitnak elő, 's csak egyedül ő, és a' kávénénikéket, vagy aggastyánokat, olly eredeti sajátsággal ábrázoló Néb Mária tartogatják fen azon csekély részvételt, mellyet úgynevezett nagy lelkületű hazafi pcirtfogójik, és pártfogónéik Thaliának ezen vándor gyermekei iránt viseltetnekMájus 1 1 -én mutatták be Parázsóné részére az Angol korona angyal vár omladékain című művet. A kritikus szerint „Székelynének ritka művészi tehetsége itt igazán a' maga fényében tündöklött. A' fejedelmi leány személyét, kit gondatlan első szerelme köteles[s]égének és rangjának feláldozáséival, atyjának egy méltatlan kedvenczéhez csatolt; a' zsarnok férj indulatos[s] ágait, mint bűne ostorát alázattal és szelídséggel tiirö hölgyet és anyát; majd ismét a' megbántott atyához, szeretettel ragaszkodó, 's magát a' büszke Albion lábaihoz, tett koronája fényétől-is megvakittatni nem engedő háladatos leányt, csak ő tudhatt illy szerencsésen egyesíteni." y5 6 Május 18-án játszották „előre bocsátott czikornyás meghívás mellett, Eránosz részére" a Le elé ifi című darabot, amelyben „Székelyné a szive-választotta Ledérfit minden vétkei mellett-is hiven szertő Johannát, ritka ügyességgel ábrázolta, de még-is érezhető volt a' hijány, mellyel szerepének fiatalabb kort színlelni kéntelenítették. v A június 23-án Jakab Mihály által megírt színészeti bírálat ad hírt egy 22-én lezajlott előadásról: „Hetényi úr Egerből hozzánk érkezett, 's megjelenése valóban éppen ollyan volt hitelöket vesz,tett színészeinkre nézve, mint a' végső gyógyszeri próbáúl használtatni szokott pézsma, mellyel a' mulandóság örök éjjé felé tántorgó haldoklónak utolsó életszikrája, még egyszer vissza idéztetik. [...]tegnap estve, Grillpartzernek ezen ismeretes darabjában; Az Ós-anya lépett-fel előttünk, nem tudtuk elhatározni, ha SzentPéteri, Czelesztin, Bartha, vagy Göde, lelkes színészink, megfelelhettek volna-e jobban a' Jaromir érdekes szerepének? I... I Eránosz, Székelyné, és Hetényi, olly vetélkedése, olly hiven törekedtek itt magokat kitüntetni, 's nekünk olly kellemes esteli időtöltést szerzettek, hogy érettök Honművész, 1833. május 9. In A magyar színikritika... 2000, 1:170-171. p. Az „einám"ról más forrásból is meggyőződhetünk. Néb Mária március 25-én, Nagyváradon keltezte azt a levelét, amelyet Finta Ferencnek, Székelyné közeli barátjának küldött, s amelyben utal a várt jutalomjátékra. Egyben tudósít egy - korábban lejátszott - másik előadásról is, amely során „azt a jelentést szép volt nézni, hogy fogadták Sz[ékely]nét, mint a rég várt örömei, a publikum nóbel volt, az utolsó kijövetelével, melyet rettenetes taps és brávókiáltások követtek, minden szemekbe könnyet csali, megköszönése igen kedves volt, azon kincsei is belé voltak foglalva, melyet a váradi temető fedez, s amelyre az idő vasfoga is kevés enyhülést adhat néki [...]". Néb Mária Finta Ferenchez. OSZK Kt. Levelestár. Másutt Finta feljegyzéseiből világosan kitűnik, hogy Székelyné március 18-án hagyta el Kolozsvárt s utazott Nagyváradra. Finta Ferenc [Székelyné Ungár Amáliához] [sic! helyesen: Annához]. Kolozsvárt! Martius 18 kií n 1833. OSZK Kt. Levelestár, 2 tol. Honművész, 1833. május 30. in uo. 1:175-176. p. 15 7 Ftonmüvész, 1833. június 2. In uo. 1:177-178. p. 196
