Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KOZMA GYÖRGY BERTALAN: Táncsics könnyei

tagtársaiknak ellenünk elkövetett hibájikat-is szivünkből megbocsátván, mivel helyöket e' folyó hónap 16-án az országszerte becsült kassai társaság foglalandja el, tövises pályájokra azon kedvező részvételt kívánjuk, mellyel ezt, jelenleg pártfogolja a' testvér kis Erdélynek minden szépet és jót érdeme szerint becsülni tudó hazafi szeretete.Utolsó nagyváradi fellépteként említik azt a bemutatót, amelyen Kótsi Katalinnak - nem történeti kútfőből merített - Hunyadi Lászlóját adták, június 13-án. „A' jeles Székelyné Klóra erdélyi hl erce Jgasszony' (László király mátkája) szerepében a' váradi színpadon ez alkalommal utószor lépvén fel - köz sajnálatunkra Erdélybe távozott. Eltávozott! 's magával vivé díszét, virágát e' társaságnak. Most e' társaság hasonlít egy mutató nélküli órához; a' kerekek, rugók mozognak (játszanak): de az ember egy darabban sem tudja »hány az óra?« vagy is:»mi az?« - O föntebb körbe emelé a' távoztával ismét homályba sülyedőt; mert azonkívül, hogy a' szomorú szerepekben tökéletes, a' fönségesekben bámulandó: nem csak játszott, hanem a' hibázókat is hibájikból szép móddal segíté-ki. így Hunyadi Lászl óban a' László király' szerepét vivő Harmat hot, ki a hozzá szónokló 's hóduló országbíróhoz háttal fordult, legdíszesebb Hiedelemmel a' hóduló felé fordítáf...)"' 9 Volt még egy kivételes lehetőség, amely Székelyné számára kínálkozott pesti színpadra való végleges visszatérésre. 1833. szeptember 27. és 1834. január 30. napja között Döbrentei Gábor - Pest vármegye bizottságának nevében - több levélben kérte Székelynét, legyen az általuk szervezendő budai színésztársaság tagja. „Tisztelt Asszonyság, a Budai Nemzeti Színész Társaság megalapítása ügyében tartott ülés közmegegyezéssel hívatja meg velem Kegyedet, s egyelőre, míg többre terjeszkedhetünk, hónaponkénti 110 váltóf orint fizetésre s esztendőt által egy jutalomjátékot ajánlva, kéri a minél előbbi idejövetelre"

l

6° Mivel Székelyné habozhatott a felkérést elfogadni, Döbrentei „Édes barátném," és „Tisztelt Asszonyság" megszólításokkal ellátott ismételt levelekben kérte újra és újra a felkínált játékok elfogadására. '^Honművész, 1833. június 16. In uo. 1:181. p. I

y' Társalkodó, 1833. június 29. In uo. 1:187-188. p. A jeles színésznő eltávozta után is találkozhatunk nevével a sajtó hasábjain. Lendvayné Hivatal Anikó június 17-i játékával méri össze szereplését a Társalkodó színikritikusa, s úgy tűnik, Székelyné javára dönt: „Kisfaludy Károlynak jún[ius]. likén előadott Kemény Simoniában (mellyben máskor Székelyné lépett-fel) Lendvainé ipar 's vigyázat által nem ros[s]zúl vivé: még sem felelt meg annak egész mértékben, még sem elégité-ki a' közönség' kivánatát." Társalkodó, 1833. június 29. In uo. 1:189. p. A levelet a nagyobb nyomaték kedvéért Fáy András, a vármegyei bizottság egyik tagja aki október 1-től Döbrenteivel társigazgatóként vezette a társaságot - is aláírta. Döbrentei Gábor Székely Józsefié Ungár Annához. Buda, 1833. szeptember 27. OSZK Kt. Levelestár. A levelet teljes terjedelmében közli Kerényi Ferenc. A vándorszínészettől... 1987, 164— 165. p. 197