Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

SZABÓNÉ STEFÁN EDIT: Főiskolások Egerről

nem tudja más szakmában vagy külföldön tanulás munka és tanulás 0 10 20 30 40 50 százalék 7. ábra: A megkérdezettek további tervei Ha az adatokat tovább elemezzük, látjuk, hogy milyen magas az aránya a tovább tanulni szándékozóknak. A megkérdezettek 77,8%-a még tervezi ezt. További mérést érdemelne, hogy megtudjuk: a képzés, a szak vagy a társadalmi helyzet indokolja-e ezt, vagy a pályaválasztás bizonytalanságai. Valószínű. hogy ezek együttesen motiválják a továbbtanulási terveket. - Az adatok azért is meglepőek, mert ezt a kérdéskört már többször is mértük (legutóbb 2000-ben a végzősök körében), és azt tapasztaltuk, hogy folyamatosan emelkedik a „továbbtanulási" kedv. Annak ellenére, hogy ez egyre költségesebb és időigényesebb lesz. Valószínűleg a külföldi munkavállalás az Európai Unióba belépésünk után a fiatal végzősök esetében még magasabb arányú lesz. Záró gondolatok Az elmúlt évtizedben sokat emlegettük az úgynevezett oktatás expanzióját (Halász, Kozma, Surányi, Balázs) alsó-, közép- és felsőfokon egyaránt. A mai társadalom nem kis hányada az oktatás intenzitásának romlását tartja a mai helyzet egyik jellemzőjének. A mai hallgatói réteg heterogénebb, mint például a korábbi évtizedek elitképzésének résztvevői. Érvényes ez az oktatás- és diákéletmóddal szemben támasztott igényekre, motivációkra és aktivitásra egyaránt. A munkaerőpiac is átalakult, ma már nem garantálja a végzés utáni munkalehetőséget. Ezért a felsőoktatási intézmények egyre jobban igyekeznek a gyakorlat aktu-