Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
KIS-BENEDEK GYULÁNÉ - KIS-BENEDEK GYULA: A Burgenlandi borvidékről
Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Chemiae XXXI (2004) 51-60 A Burgenlandi borvidékről Kis-Benedek Gyuláné, Kis-Benedek Gyula Amikor legutoljára a Kémia Tanszéken jártam egy kávézás idején, sokat beszélgettünk a magyar (egri) borokról, a borvidékeinkről, és összehasonlítást is tettünk néhány esetben a „kinti", azaz a Burgenlandi borvidékekkel. Miért is jelentkeztem ide én ezen kis írásommal? Mert még akkor megígértem a volt szeretett kollégáimnak, hogy egy bővebb ismertetőt küldök nekik róla haza. Ugyanis lassan 9 év távlatából — a gazdasági megszorítások miatt kényszerültem távozni — még most is magaménak érzem a kis közösséget, ahol az oktató- és a kutatómunkámat is elkezdtem az analitika, illetve a biokémia területén. Nos, íme egy kis kitekintés a 22 magyarországi borvidékről a szomszédba. .. Ausztria egy kicsi, de kiváló szőlőtermő vidék, amelynek területe 4 nagyobb borvidékre, továbbá 19 bortermő területre osztható. Összességében ez 48 000 ha-ra tehető, amely évente átlagosan 2,5 millió hl bort ad, és erre 32 000 gazdaság és üzem épül. A Burgenlandi borvidék területe körülbelül 14 000 ha. A szőlőművelésre alkalmas természeti és éghajlati tényezőket itt már a régmúltban is felismerték. Lehetséges, hogy a kelták honosították meg itt a szőlőművelést, de azt biztosan tudjuk, hogy a rómaiak már termesztettek szőlőt ezen a tájon. A Burgenland keleti szélén elhelyezkedő Zagersdorf (Zárány) magát Ausztria legrégebbi szőlőtermesztő községének tartja. Az itt végzett régészeti ásatások során bortároló edényt és benne három szőlőmagot találtak (Fehér Burgundi, Zöldszüváni és Olaszrizling). Az edény és a magok életkora körülbelül i. e. 700. évre tehető. A bortermelésre a sokféleség jellemző, jól megférnek a hagyományos módszerek és fajták az új, „divatos" fajtákkal és eljárásokkal, pl. a Barrique érleléssel. A burgenladi talajok igen különbözőek. A könnyű homokos talajtól a nehéz agyagosig mindenféle átmenet előfordul. A borvidék klímájára a 10 °C átlaghőmérséklet, évi 2000 óra napsütés és 350—650 mm csapadék jellemző. Az északi részen a forró száraz nyár és a hideg, hószegény tél jellemző. Közép- és Dél-Burgenlandban több a csapadék és kiegyenlítettebb a hőmérséklet. A Fertő tó 300 km 2 vízfelületének jelentős klímaszabályozó hatása van.
