Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Varga Attila: A víz, mint összetett anyag tanítása 7. osztályban - új nézőpontból

A kémia tanulásának kezdetén egyik legfontosabb anyag, melyhez sok alapismeret kötődik: a víz. A jelenleg elterjedten haszná­latos 7. osztályos kémia tankönyv [51 a vízzel három helyen foglalko­zik. A kémiai alapismeretek c. tárgykörön belől először a víz jelentő­ségét és tisztaságát tárgyalja olvasmányos jelleggel, később ugyan­ezen tárgykörön belül már tudományosabb igénnyel a víz alkotóré­szeit veszi a vízbontásos kísérlethez és a hidrogén égéséhez kap­csolva. A kémiai kötések c. tárgykörben a víz a kötések oldaláról is­mét előkerül a tanulók életkorához képest meglehetősen magas szintű elméleti igénnyel. A fenti tárgyalásmódban a fokozatosság pozitív pedagógiai szándéka látszik, viszont ezt háttérbe szorítja három tényező: - a téma szétdarabolása és széthúzása időben; - ugyanazon fogalmak (összetett anyag, vegyület, egyesülés, bomlás stb.) ismétlődése; - a tanulók kevés közvetlen élményanyaghoz jutnak. Ha a 7. osztályos kémiát A kémia tanítása 1993. márciusi szá­mában megjelent tematika [10] alapján kezdjük tanítani, a 10. óra után eljutunk oda, hogy a víz, mint összetett anyag tárgyalását egy négy órás blokkba foglalva elvégezhetjük. Még az előző órákon a gyerekek megismerték környezetük másféle összetett anyagait a keverékeket az oldatokat, a kolloidokat E négy órás blokkban először a vizet a mindennapi, a gyakorlati élet oldaláról tanulmányozzák, majd kísérle­teken keresztül eljutunk a legfontosabb alapfogalmak bevezetéséig, a végén összefoglalás és tanulókísérlet mélyíti el az ismereteket A tények megtanítása mellett és ennek megkönnyítése végett arra törekszünk, hogy a gyerekek érzelmileg is ráhangolódjanak a tanulandó anyagra. Ennek érdekében olyan művészi fotók illetve fo­tómásolatok bemutatásával nyitjuk ennek az ismeretanyagnak a tár­gyalását, melynek témája a víz és a jég. (Pl.: Béres Ferencné: Közép­Tiszta-tájrészlet [3], Tokaji András fotóművész: Jéggel túlterhelt ágak, Harmatcsepp [8].) A bemutatás történhet tablón, fénymásolatok kiosz­tásával, episzkóppal, diakép segítségével. Emelett irodalmi részletek is 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom