Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Prokai Béla: A metil-izotiocianát előállítása

2. táblázat 0,2 mol N-metil-ditiokarbaminsav-nátríumsó cink-szulfátos bontásának a pH függése vizes közegű forralás esetén Ssz. Adalék Adagolás MITC % Megjegyzés 1. — 19 irodalmi reprodukálás 2. NaOH ekv. 53 NaOH-beadagolás 3. NaOH ekv. 53 a sóban oldott NaOH 4. NaOH ekv. 53 2x NaOH-dal készült só 5. H

2S0

4 ekv. 19 párhuzamos adagolás a só mellett, savas; 6. NaOH l,5ekv. 37 lúgos közeg 7. NaOH > ekv. 57 pH 7 8. NaOH < ekv. 42 pH 4-5 9. NaOH > ekv. 49 pH 8-9, erős habzás 10. CH^COONa ekv. 0 pH 6, puffer hatás 11. Na

2C0

3 ekv. 33 pH 6-7, puffer, habzás Arra a következtetésre jutottam, hogy a reakció feltétele a semleges kémhatás. Savanyú közegben ugyanis nagy a hidrolízis, lúgos közegben pedig - a hidrolízis mellett - a keletkező cink-hidroxid erősen habzik. A kémhatás biztosítása érdekében egyszerűsítettem a nátriumhidroxid beadagolást A nátrium-hidroxid párhuzamos beadagolása helyett megkíséreltem eleve a nátriumsóban feloldani a szükséges nátrium-hidroxidot A 2. táblázatban látható, hogy nincs termelésbeli eltérés. Mivel az N-metil-ditiokarbaminsav-nátriumsóját nátrium-hidroxiddal készítettem, a só előállítását megismételtem úgy, hogy kiindulásként kétszeres mennyiségű nátrium-hidroxidot adagoltam. így egyszerűbben állítható elő MITC. A termelés továbbra is 53 %. 17