Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Vojtkó András: Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei

90 Vojtkó A. heufleriana, Sorbus aria, Sorbus aucuparia, valamint a Kis-kút erdejében a Phlomis tuberosa. A meredek déli oldalakon, pl. a Sós-láda és a Bakk Antal­töbre környékén cseres tölgyes lenne az „elvárható" társulás, ennek ellenére furcsa módon gyertyános-tölgyessel találkozhatunk. Ez mellett számos más típus is kialakult, mint pl. Dryopteris-Athyrium, Mercurialis, nudum, Carex pilosa stb. Itt is felvetődik a Waldsteinio-Carpinetum önálló társulásként való létjogosultsága. Az leírók eredeti szándéka szerint szubasszociáció formájában helytálló talán (az Erythronium dens-canis karakterfajként való kiemelése viszont a cönológiai kutatások alapján nem erősíthető meg), hiszen ilyen típusok előfordulnak. Azonban a Waldsteinia geoides annyira gyakori a Karszton, sőt mindenféle társulásban tömeges is lehet (Corno­Quercetum, Quercetum petraeae-cerris, Carici pilosae-Carpinetum, Tilio­Fraxinetum, Mercuriali-Tilietum), hogy ez alapján számos variációt elnevezhetnénk e növényről. Ennek további vizsgálatát más mészkőterületek karros felszínű állományaival (pl. Bükk hegység: Kis-fennsík) kibővítve célszerű elvégezni. A ,jobb" gyertyános tölgyesekben található fajok közül megemlítem az Aconitum vulparia, Melica picta, Waldsteinia geoides (mind Acskó-gerinc alja) előfordulását. Bükkösök (Melittio-Fagetum) elszórva és kisebb foltokban reprezen­táltak. A Busa-tető és a Kecskés-tető északi lejtőjén idősebb állományait is megtaláljuk. Szépek a Mész-hegy oldalban meglévő bükkösök is, igaz ezek kisebb kitérjedésűek, néhol Luzula luzuloides aljnövényzettel (Maianthemum bifolium, Prenanthes purpurea fajokkal). A jobb állapotú bükkösökben található az Aconitum vulparia (Ovár-tetőalja), Corallorhiza trifida (Vecsem-bükk), Daphne mezereum (Szobolya-szék, Vecsem-bükk, Kerek­hegyalja), Epipactis microphylla (Dusa-oldal), Maianthemum bifolium (Szobolya-szék, Vecsem-bükk), Petasites albus (Kerek-hegyalja), Polystichum aculeatum (Acskó-forrás), Prenanthes purpurea (Szobolya­szék, Vecsem-bükk), Rosa pendulina (Szobolya-szék, Vecsem-bükk) adata. A Pagonyi-kazaltól északra ebben a társulásban Rosa pendulina és Sesleria heufleriana is előfordul. Szikla- és szurdokerdők Az Alsó-hegy fennsíkjának déli peremén a hársas-kőrisesek (Tilio­Fraxinetum) gyakoriak, de ugyanilyen elterjedt a hűvös klímájú sziklaerdő (Mercuriali-Tilietum) is a töbrökben, sőt itt egyes helyeken szurdokerdő (Phyllitidi-Aceretum) is kialakult. Tornanádaska felett a Pagonyi-kazal eredendően szintén hársas-kőrises lehetett, azonban a helybéli lakosság illegális fakitermelése miatt mára inkább degradálódott sziklaerdő - néhol azért jobb foltokkal tarkítva. Ezen a peremen térképezett hársas-kőrisesek is rejtegetnek jó fajokat, mint pl. a Carex brevicollis, Carex michelii, Cephalanthera damasonium, Lathyrus pisiformis, Lilium martagon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom