Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Vojtkó András: Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei

Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei 89 gyep, csupán néhol találunk elegyedni egyéb fajokat. A Ló-kosár peremén egy fényben gazdag, feltehetően dolomitra telepített állományban egyetlen tő (két virággal!) Cypripedhim calceolus-ra sikerült lelni az egyik évben, majd az ezt követő évben újabb hét tő is előkerült. Mellettük Cirsium pannonicum, Cytisus albus, Epipactis atrorubens, Prunella grandiflora, Thalictrum aquilegifolium populációival. 1.1.2. Alsó-hegy Határai, felosztása: Délen leereszkedik a Bódva-völgyre, északon a hegygerincet az országhatár szeli ketté, illetve kelet felé elkeskenyedik az Alsó-hegy fennsíkja és az országhatárral ér véget. Morfológiailag egy keleti irányban elnyúló és fokozatosan elkeskenyedő gerinc, fennsíkján töbrökkel gazdagon tarkítva. Egyik ilyen nevezetes töbrös fennsíkja a Vecsem-bükk, melynek nyugati határa a Bába-völgy, majd az ettől keletre eső, 500-550 m tengerszint feletti magasságú platóterület, melyet délről a Kopasz-galy-KisKopasz-galy-Nagy-Kopasz-galy szegélyez. Geológiailag legjellemzőbb a triász korú Wettersteini dolomit és mészkő. Ezeken kívül sávokban váltakozva, sűrű mozaikot alkotva találunk Szádvárnál Dachsteini mészkőt, másutt Hallstatti és Derenki mészkőt és Perkupái evaporitot. így meglehetősen színes és vegyes a kép az alapkőzetet tekintve (1. Less Gy. 1998). Tengerszint feletti magassága tág határok közötti, pontosan 539 m (Mészhegy) és 165 m (Bódva-völgy) tartományba esik. Az országhatárhoz közeli, egykoron lakott településsel is (Derenk) rendelkező terület. Növényzet Zonális társulások Cseres-tölgyest (Quercetum petraeae-cerris) szinte alig találunk, kis foltokban borít a Mész-hegy déli gerincein (főként Calamagrostis arundinacea típus) és az Éles-tető, Kecskés-tető déli verőin fordul még elő (itt Melica uniflora típussal legfőként). A gyertyános-tölgyes (Carici pilosae-Carpinetum) dominál a területen. Típusai közül az Asperula odorata, Melica uniflora, Waldsteinia geoides gyakoribbak, de találunk alig felismerhető és fenyőfélékkel (Picea abies, Pinus sylvestris, Pinus nigra) elegyes foltokat is. A fennsík gyertyános tölgyeseiben gyakori az Astrantia major, Daphne mezereum, Maianthemum bifolium, Platanthera bifolia, Sorbus torminalis, Waldsteinia geoides. Ritkább, szórványosabb elterjedésű pl. a Cephalanthera longifolia, Dryopteris assimilis, Festuca altissima, Melica picta, Prenanthes purpurea, Primula ver is, Rosa pendül ina (a határsávban virágzó példány is!), Sesleria