Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Hidy Pálné-Lacahta István: A Nyugdíjasok Népfőiskolája

s most kivételesen nem teával, hanem kevés borral fűszereztük az ünnepi foglalkozást. Volt amikor csak a gyakorlat, a manualitás uralta együttlétünket. Tavasz végén, közeledve az anyák napjához, amikor már virágözön volt a kertekben, a réten, a piacon, a virágkötészet volt a témánk úgy, hogy mindenki magának is kis virágkompozíciót készített. Minden foglalkozás teázással indult és gyógytornával vagy relaxációval fejeződött be. Gyógytornászunk kb. fél órás figyelmes, derűs, biztató vezénylését és munkáját hamar megszerették a résztvevők. Programunk szerves részét képezték a séták és kirándulások. (A ferences templom és altemplom megtekintése. Kirándulás autóbusszal Párád, Tarnaszentmária, Verpelét, Kisnána, Feldebrő-Erdőtelkre) Kiváló kísérőinknek, előadóinknak köszönhető, hogy ezek testet-lelket megmozgató foglalkozások voltak. A meglátogatott objektumokhoz kapcsolódóan kortörténeti, néprajzi, irodalmi tájékoztatás hallhattunk, s mód volt arra is, hogy ki-ki saját élményeiről is beszéljen. Főleg az autóbuszos kirándulás nem volt híjával derűnek, mókának, dalolásnak és adomázásnak. Az autóbusz előrcküldése alkalmat adott a kornak megfelelő kis sétára is, amely így mindenkinek jól esett, senkit sem fárasztott ki. Az ismételt együttlét, az őszinte és barátságos beszélgetések, egymás megismerése és a közös élmények egyre inkább összeforrasztották a csoport tagjait, s vezetőit. Érdekes volt megfigyelni a csoportdinamikai törekvéseket: az informális vezetők színrelépését, a különböző szerepek kialakulását, a csoportnormák születését, a résztvevők egymásra kifejtett hatásait, köztük nevelő hatásait. Örömünkre a csoport egyre inkább összeforrott, s láthatólag várták azt az időpontot, amikor hetenként találkozhattunk. Nem könnyű az öregkorról derűsen szólni. Márpedig mi szándékosan erre törekedtünk. Nem akartuk elhallgatni vagy elbagatellizálni a nehézségeket, ezt bizonyítják, hogy egészségügyi problémáikról beszélt a belgyógyász és a bőrgyógyász szakorvos, de témáink között szerepelt a "Konfliktusok és konfliktuskezelés a generációk közötti együttélésben" című is. A gondok mellett azonban mindig igyekeztünk kiemelni a pozitívumokat és optimista megközelítésre törekedtünk. Jelmondatunkká vált a filozófus aforizmája, amely aztán a bizonyítványra is rákerült: 88