Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Szecskó Károly: Bakos József Comenius-kutatósairól
Bakos szerint például az sem véletlen hogy Tessedik kiadta Comenius sárospataki bemutatkozó előadását. Bakos e tárgykörben Comeniusnál a műveltségi monopólium felszámolásáról, a közjó és a közművelődés kölcsönhatásával kapcsolatos nézeteire gondolt. Elengedhetetlennek tartotta Comenius népművelési nézeteinek vizsgálatát is. Vizsgálandónak tartotta továbbá, hogy hogyan jelentkeztek egyes magyar gondolkodóknál, például Bessenyei Györgynél, nézetei az anyanyelvről. Elengedhetetlennek tartotta Bakos, a Comenius korabeli magyar iskolák, tantervek, tankönyvek elemzését is, mert csak így lehet szerinte alaposan felmérni, hogy mi újat hozott a pedagógiában Patakon Comenius. A pedagógus Comenius munkáiban a kollégiumi nevelésről is szó esett. Ezért Bakos ezt is elemzendőnek tartotta. Sőt azt is, hogy milyen nézeteket vallott a gyakorlati oktatásról, például a Januában és a Schola Ludasban. Elengedhetetlennek tartotta Comenius hazánkban kiadott tankönyveinek elemzését is. Például e könyvek magyar nyelvű szövegeinek vizsgálatát a történeti nyelvjárás nézőpontjából. Végül előadásában szóba hozta, hogy a kutatóknak nem lehet figyelmen kívül hagyni Comeniusnak a világbékéről vallott nézeteit sem. A bakosi munkaprogram áttekintése után most nézzük meg, hogy ő maga mit valósított meg abból. Mindenek előtt folytatta bibliográfiai munkásságát. Az első Comenius-bibliográfia után még 5 munkában rögzítette a magyar nyelvű Comenius-irodalmat. Önálló könyvként jelent meg 1957-ben Sárospatakon, a Rákóczi Múzeum kiadásában, a Magyar Comenius-irodalom II. című könyve. Az ezt követő Comenius-bibliográfiái az egri pedagógiai, illetve tanárképző főiskola évkönyveiben, tudományos közleményeibenjelentek meg 1958 és 1972 között. Bakos Comenius-kutatásainak másik központi témája: Comenius nyelvszemlélete és nyelvpedagógiai nézeteinek elemzése volt. Ebből a témakörből született meg 1964-ben kandidátusi értekezése, amely mind máig kiadatlan. Igaz, a kézirat több fejezetét különböző orgánumokban publikálta. A téma feldolgozását azzal indokolta, hogy szerinte az addigi hazai és nemzetközi Comenius-irodalom még nem vizsgálta meg alaposan ezt a témát. Nem elemezték például nézeteit a nyelvről, a 78