Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Köte Sándor: Comenius évfordulók Magyarországon

reá emlékezve „nemzeti feladataink teljesítésére buzdulunk és mégis kegyeletünk kifejezésében a többi nemzetekkel egyet érezünk."

4 Ezt követően Dezső Lajos tartott előadást „Comenius Arnos János emlékezete" címen. Előadásában a nagy pedagógus életét, működését és alkotásait ismertetve kiemelte a Didactica Magna jelentőségét, amelynek szerinte legnagyobb érdeme a rendszer; „az ember rendeltetésének eszméjéből levezetett nevelési-oktatási szabályok tudományos rendszere..." Majd Comenius életének különböző szakaszait sorra véve foglalkozik a pánszofla fogalmával és rendeltetésének értelmezésével, amely szerinte mint az új világnézeten alapuló keresztény bölcselet, „hivatva van a különféle irányú szakműveltség közös alapjául szolgálni" s a tudományos pályák emberek között „a szétdaraboltságot megszüntetni."

5 A folyóirat egy következő számában Dezső Lajos a pánszofikus iskola és az egységes középiskola problémájával foglalkozik.

6 A következő napon a Pedagógium épületében nyitották meg a Comenius-kiállítást és az ünnepi műsor keretében az intézmény növendékei tartottak előadást.

7 A Comenius-ünnepségekről beszámolt a Néptanítók Lapja, s közölte Gyártyánffy István „Miért ünnepeljük Comeniust" című, a kiállítást megnyitó beszédét. Ebben megállapította, hogy a kiváló pedagógust büszkén mondhatjuk magunkénak, mivel reformátori szelleme „bámulatos hatást gyakorol tanügyi irodalmunkra."

8 A lap közölte Kiss Áron Comenius-kiállítás és a magyar Comenius-irodalom című cikkét és beszámolt a beküldött kiállítási anyagról. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok folytatásban közölte Szabó Aladár írását a Comenius-ünnepségekről.

9 Az évforduló alkalmat kínált arra is, hogy a pedagógiai lapok ismertessék a Comeniussal foglalkozó nemzetközi irodalmat. Különös figyelmet fordítottak J. Kvacsala műveire; így az 1892-ben kiadott Johann Amos Comenius. Sein Leben und seine Schriften című könyvére. Később a Magyar Pedagógia ismertette 1914-ben kiadott másik könyvét (J. Á. Comenius. Berlin, 1914.). A recenzens Szelényi Ödön azt írja, hogy első része Comenius életútját, fejlődését, a második pedig világnézetének és pedagógiájának alakulását tárgyalja a magyar nyelvű irodalmat is felhasználva. Összegezésként - a könyv gyengéire is rámutatva - megállapítja, hogy Kvacsala művét „aki ma a legjobb Comenius-ismerő, senki nem nélkülözheti."

1

0 A Magyar Pedagógia hírt adott a vidéken megtartott Comenius- rendezvényekről; a Torda-Aranyos megyei pedagógusok meg11