Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Köte Sándor: Comenius évfordulók Magyarországon
emlékezéséről, a Brassó-megyei tanítótestületek kiállításáról. Tájékoztatott arról is, hogy a pozsonyi evangélikus teológiai akadémia március 28-án tartott emlékülésén többek között J. Kvacsala tartott előadást. Ezen kívül a városi tanítóegyesület is megemlékezett a jeles évfordulóról. S ezen Wagner Lajos főreáliskolai tanár, az egyesület elnöke tartott beszédet. Beszámolt arról is, hogy a sárospataki főiskola, mivel az évforduló tervezett megünneplésével egyidőben tartják az evangélikus és református egyházak zsinatát, csak egyszerű ünneplést tartott, amelyre meghívták a helybeli és környékbeli iskolák pedagógusait. Hírül adta, hogy Berecz Gyula a Comeniusirodalom felhasználásával megírta Comenius élete és működése (1592-1671) című könyvét, melyet a Magyar Pedagógiai Szemle adott ki. 1 1 A folyóirat rendszeresen ismertette és értékelte a középiskolai értesítőkben publikált tudományos igényű dolgozatokat. Ennek keretében „a pedagógia és a tanügy történetével" foglalkozó írások közül a Comenius-évfordulóhoz kapcsolódókat. Waldapfel János ezekről erőteljes kritikát mondott. „A dolgozatok egyike sem tartalmaz sem Comenius életkörülményeire, sem pedagógiai munkásságára, vagy annak megítélésére nézve valami újat, az általános ismeretekhez képest." 1 2 Ebben az időben jelent meg Comenius Didactica Magna című művének magyar nyelvű kiadása Dezső Lajos fordításában. A műről Székely György megállapította, hogy annak tartalma eddig sem volt ismeretlen hazánkban, „mégsem habozunk kimondani, hogy Comenius magyar nyelvű Oktatástana még ma is nyereség irodalmunkra nézve, hogy annak olvasásából még ma is lelkesedést, inspirációt meríthetünk tanítói és nevelői munkásságunk közben." A mű tartalmából több részt kiemelt az ismertető, többek között azt, hogy a nevelésnek és tanításnak számot kell vetnie a növendék hajlamaival, egyéni természetével, s tanítói eljárásunkban a természet útmutatását kell követni. A fordításról megállapítja, hogy „egészen méltó Comenius szemléletes képekben gazdag stíljéhez." 1 3 Dezső Lajost, az időszak legfelkészültebb és igen eredményes Comenius-kutatójává avatja - cikkei, tanulmányai mellett - az 1883ban kiadott „Comenius Magyarországon 1650-1654." c. könyve. Halála alkalmával a Magyar Pedagógiai Társaság folyóiratában közölt nekrológ megállapította, hogy „alig volt nála Comeniusnak jobb ismerője, nagyobb tisztelője, s ma is értékes tanainak buzgóbb követője." 1 4 A Társaság főtitkára Gyulai Ágost pedig éves titkári beszá12
