Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Mészáros Ilona: A nevelő-oktató munka a társulati iskolákban a két világháború között

Nagy lendülettel kezdett a munkához. A fegyelem helyreállí­tása céljából minden hónap első vasárnapján - délután - szülői érte­kezletet tartott, hogy a szülőket is mozgósítsa célja elérésében. A tanulókat pedig havonként gyermekgyűlésre hívta össze, aminek a célja a hibáik leszoktatására irányult. Ezenkívül mesedélutánokat rendeztetett az Olvasóegylet nagy­termében, ahol még vetítettképes illusztrációkkal, szavalatokkal, énekkari számokkal is szórakoztatták a tanuló ifjúságot. Igazgatósága alatt az iskola életében két kiemelkedő dolgot valósított meg: >- a divatos munkaiskola >- a nyolcosztályos népiskola kikísérletezése és bevezetése. A tantestület kétségtelenül nagy feladatot vállalt magára. Teljesen töretlen úton kellett járniuk, mert még a tantervet is maguk­nak kellett elkészíteni. Az anyagot a 6 osztályos népiskolai tantervre építették fel. Munkájukat siker koronázta, hiszen 2 év múlva Hanuszik büsz­kén jelenthette: "Az erős alapokon biztosan állanak a tetőzet geren­dái, hogy a jövőben is biztos fedezéket nyújtsanak és életirányt szab­janak az alája húzó dóknak". 1 0 Több éven keresztül végeztek különböző kísérleteket, amik mind sikerrel jártak. Az ország különböző részeiből érdeklődtek az új iskolaszerve­zési teendők felől, előadásokra hívták őket, és a Néptanítók lapjában cikkek jelentek meg az ózdi nyolcosztályos iskoláról, a tanítókép­zőkben mint mintaiskoláról tanítottak. így írtak Hanusik Antalról az 1930-31. évi Évkönyvben: "Finom nevelői érzékkel, távolba látással, rajongó magyar taní­tói lélekkel nevelt fáradhatatlan tanítói gárdát, kik fáradságot nem kímélve, dolgoztak úgy az iskolában, mint az iskolán kívül a szebb, boldogabb magyar jövőért. Elmondhatjuk az iskola történetével kapcsolatban, hogy Kab­lay igazgatóságának időszaka az alapok lerakása volt, míg Hanusziké - saját hasonlatát idézve - "a tetőzet gerendáinak", vagyis az épület felhúzásának időszaka. Majd a harmadik igazgatónak Czangár Lajosnak tevékenységé­ről, hogy az ő időszaka a kész épület benépesítése, a tartalommal való megtöltése volt. Később Czangár a gazdasági válság idején így ír jelentésében: 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom