Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bárdossy Ildikó: Adalékok a pedagógiai képességfejlesztéshez

tantervfejlesztési terveihez kapcsolódóan próbálhatták ki erőiket: döntést> tervezési, interaktív, konfliktuskezelési stb. képességeiket valós iskolai szituációban, konkrét pedagógiai tevékenységekben. (Mégpedig olyan pedagógiai tevékenységekben, amelyek csak a 80-as évek második felétől kezdődően kerülhettek a pedagógusi kompetencia hatáskörébe.) Ezek a hallgatók bekapcsolódhattak: helyi tantervkészítési munkálatokba, tantervi adaptációk kidolgozásába, egy tantervi egység tematikus tervének kidolgozásába, egy tantervi egység követelményrendszerének megalkotásába, feladatokká alakításába, különböző tanulásszervezési koncepciók, s a hozzájuk kapcsolódó programok, segédanyagok kidolgozásába (pl. a különböző képességű és érdeklődésű tanulók számára megfogalmazott követelmények, segítő feladatlapok, felzárkóztató, illetve "dúsító" azaz tehetséggondozó programok, az önálló tanulást, az önálló tanulásirányítását és az önértékelést segítő segédanyagok kimunkálásába stb.). 3.2. Az iskolai pedagógiai gyakorlatok természetesen nem csak a programalkotó tevékenységet, nemcsak a tanulásszervezés előkészületi munkálatait, hanem a konkrét tanulási, tanulásszervezői szituációkban való közreműködést is magukban foglalják. A hallgatók változatos iskolai és iskolán kívüli szituációkban próbálták megvalósítani elképzeléseiket, próbáltak hozzájárulni az iskola programjainak sikeresebb megoldásához. Egyes hallgatók önállóan taníthattak tantárgyakat, illetve tantárgyi témaköröket. Mások felzárkóztató foglalkozásokat vezethettek vagy tehetséggondozó programokat irányítottak a legkülönfélébb nevelési intézményekben. 3.3. A kurzus folyamán a hallgatók természetesen folyamatosan elemezték, értékelték, összefoglalták iskolai tapasztalataikat, munkájuk eredményét és kudarcait, örömeiket és gondjaikat, felvetették problémáikat. A hallgatók egy csoportját például az a kérdés foglalkoztatta, hogyan lehet a tanárnak - a tanulói részvétel és érdeklődés fokozására szolgáló célzattal - kérdezési készségeit és képességeit fejleszteni? Mikor, kinél, milyen szituációkban, illetve milyen előzmények után lehet divergens gondolkodást elősegítő kérdezést alkalmazni. Mások azt a problémát kívánták körüljárni, vajon hogyan tudja a tanár illetve a tanárjelölt megtanulni azokat a készségeket, hogyan tudja alkalmazni és továbbfejleszteni azokat a képességeket, amelyek a felfedező tanulást, az önálló tanulást elősegítő pedagógiai tevékenységekhez szükségesek a különböző életkorú, képességű és érdeklődésű tanulók esetében. 92