Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Helembai Kornélia–Zakar András: Pályafejlődés és szerepelsajátítás

hanem a szociális környezet választása is megvalósul, mégpedig szociális tanulás formájában. Központi jelentőségűnek tekinti továbbá a szerző a környezet befolyását, a választás körülményeit /pl. a szülők elvárását, az iskolai képzési lehetőségeket, a munkaerőpiacot stb./ Fürstenberg ugyan más összefüggések alapján és különböző úton jut el a szociális környezet és a személyiségtulajdonságok egybeesésének megállapításához, azonban Hollandhoz hasonlóan, elképzelésében a "másik" felé nyit utat, de azt nem bontja ki részletesen. A szociológiai indíttatású felfogások legösszefogottabb és igazán előremutató rendszerét Musgrave /1967/ alakította ki. Gondolatmenetében fontos helyet foglal el az anticipált szocializáció, amelynek során az individum kipróbálhatja az elővételezett szerepeket. Az előzetes kipróbálások folyamán ismereteket, tapasztalatokat szerez a magatartás követelményeiről és értékeiről, amelyek az előírt foglalkozási szerepeket meghatározzák, sőt a fejlődés következő stádiumát is befolyásolják. Az előzetes /primer/ szocializáció látens módon magában foglalja a szekunder és a tercier szocializáció elemeit is. Az alapvető tapasztalatok közvetítői a szocializáció fő irányítói, így a család, az iskola és a kortárscsoport. A szekunder szocializáció fogalmával a szakmai életbe való belépést jelöli, a preferált szakma melletti döntés eredményeként, amelyben a gazdasági szelekció folyamatához való hozzárendeződés érvényesül. A szerző itt nagy jelentőséget tulajdonít az eddigi szereptapasztalatoknak és -sztereotípiáknak. A tercier szocializáció során az egyén elsajátítja a szakmai szerep /vagy pozíció/ magatartási formáit, amelynek során az énképét módosítja, hozzáigazítja az új szereppartner elvárásaihoz. Különösen a vezetők és a munkatársak elvárásait tartja jelentősnek e tekintetben. Rendszerének negyedik fázisaként a szakma-, illetve a pozícióváltást említi, amely gyakran szakmai szocializációt is jelent, és többnyire a tercier fázis után válik szükségessé. Musgrave modelljének fő érdeme a foglalkozási szerep kialakításának folyamataként történő értelmezése és főként a szereppartner fogalmának a bevonása. Emellett általános keretet is vázol, és egyben azt az értelmezési lehetőséget kínálja, amelyben a pályaidentifikációt befolyásoló szakmai szerep-elsajátítáíi folyamat elhelyezhető. 263