Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Estefánné Varga Magdolna-Dávid Mária: A tanulási képességet fejlesztő óvodai kísérlet tapasztalatai és az iskolai beválás eredményei

lás meghatározott testrészekre, tevékenység a testrészek megismerésére. A test alapkoordinátáinak személyi zónájának kialakítása: oldaliság "tanítása" (pl.: színes szalaggal megjelölni a jobb-bal oldalt), a test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos feladatokkal, a törzs függőleges zónájának kialakítása mozgásos feladatokkal, a testfogalom kialakítása a testrészeknek és a test funkcióinak ismertetésével. Verbális fejlesztés: a mozgás és a testséma tudatosítását szóbeli megerősítését segíti. Főbb területei: a tárgyak megnevezése, térbeli viszonyok, irányok, helyzete, időfogalmak, osztályozás, alapformák, alapszínek, méret, hasonlóság, különbség megnevezése. Percepciófejlesztés: 3-4 éves korban a percepciófejlesztés mozgásés testsémafejlesztésen keresztül valósul meg. 5-6 éves korban már direktebb fejlesztés is lehetséges. Területei: a vizuális diszkrimináció fejlesztése, a szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása, erősítése, mozgó tárgyak követése, a szem fixációs működésének kialakítása, vizuális időrendiség és ritmus felismertetése. Gestalt-felfogás és konstanciák fejlesztése: többféle alak, forma, méret kialakítása, alapvető téri irányok, viszonyok megismerése, saját testrészek közvetítésével és tárgyak egymáshoz való viszonyának felismertetése, mozgásos feladatokkal; keresztcsatornák fejlesztése a különböző modalitású ingerek összekapcsolása és átfordítása mozgásos gyakorlatok segítségével, és ezzel az interszenzoros folyamatok célzott fejlesztése valósul meg. (Pl.: vizuálistapintásos, vizuális-auditív, vizuális-ki nesztetikus). A testnevelés éves foglalkozási tematikájának elkészítésekor több szempontot vettünk figyelembe. Az alapvető követelmény az volt, hogy az óvodai nevelési program által meghatározott anyagot alkalmazzuk, hogy a gyermekeknek ne legyen felesleges megterhelés, és ne vegyen külön időt igénybe. Ezeket a tényezőket figyelembe véve építettük be az éves tervünkbe azokat a fejlesztési feladatokat, amelyeket a testnevelés foglalkozásokon alkalmazhatónak találtunk. Hasonló lehetőséget nyújtanak a környezetismereti foglalkozások is. A cél az, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot, ismeretet szerezzenek a környezetükből, életkoruknak megfelelő szinten. Ez szükséges ahhoz, hogy teljes biztonsággal tájékozódjanak és eligazodjanak abban. A kísérleti fejlesztő program itt sem az óvodai nevelési programtól való eltávolodást jelenti, hanem annak meghatározott keretei között, arra építve kibővített feladatokat ad. A program célja, hogy a nagycsoport végére kialakuljon a teljes érzékelő204