Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Estefánné Varga Magdolna-Dávid Mária: A tanulási képességet fejlesztő óvodai kísérlet tapasztalatai és az iskolai beválás eredményei

dát kértük fel. Személyi és tárgyi ellátottsága hasonló az ostorosi óvodáéhoz. A kísérleti csoport létszáma 20, a kontrollcsoporté 16 fő volt. Mindkét óvodába megközelítően hasonló szociokulturális hátterű gyermekek jártak. A kísérletbe való bekapcsolódásunkat indokolta, hogy megyénkben is emelkedett a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek száma. Néhány területen mutatóink rosszabbak az országos átlagnál. Megyénkben évről-évre emelkedett az iskolaéretlenség miatt felmentett gyermekek száma: az 1981/82-es nevelési évben 3 %, az 1985/86-os nevelési évben pedig már 5 %. A beiskolázott első osztályosok 6-9 %-a nem felelt meg az év végi minimum követelményeknek. (Országos adat: 6-3 %) Az 1984/85-ös tanévben az általános iskolát 14 éves korig a tanulók 88 %-a fejezte be sikeresen. (Országos adat: 83 4 %), 16 éves korig pedig a tanulók 88,4 %-a végezte el eredményesen (Országos adat: 92,2 %). (A NEB beszámoló adatai) Kísérletünk alapeszméje a prevenció és az, hogy óvodai kereteken belül keressük a korosztályra jellemző domináns képességek fejlesztésének módszertani lehetőségeit. A fejlesztő program kiemelten a motoros képességek és az észlelési funkciók egyre differenciáltabb működését segíti. így teret kaphat a korai prevenció, mert lehetőség van arra, hogy az óvoda három- illetve négyéves tudatos fejlesztő foglalkozással képessé tegyen a felzárkóztatásra, és ezáltal megelőzhetővé válnak az iskolai kudarcok. A fejlesztés az óvodai nevelési program alapján történik, kiemelten a testnevelés és környezetismeret foglalkozásokon. A fejlesztés óvodai területei: mozgásfejlesztés, testsémafejlesztés, verbális fejlesztés, percepciófejlesztés. A mozgásfejlesztő program fejleszti a fizikai állóképesség és aktivitás kialakítását, és ezzel elősegíti a szellemi tevékenységet is. A mozgásprogram kiemelt területei: Nagymozgások fejlesztése (járás, futás, ugrás, kúszás-mászás), egyensúlygyakorlatok, a finommotorika fejlesztése (gyurmázás, építőjátékok összerakása, kirakása, papírhajtogatás stb.), szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése (célbadobás babzsákkal, karikadobás, kuglijáték, labdajáték stb.), és a tér mozgásos explorálása. A testséma fejlesztésekor a testrészek szóbeli megnevezése az ezekhez kapcsolódó mozgások szóbeli megfogalmazása segíti a test tudatos ismeretét, és elvezet a testfogalom kialakításához. Fejlesztési területek: a testrészek ismerete, önmaga felismerése tükörgyakorlatokkal, koncentrá203