Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Szilvási László: A közérzet szociológiája
megszerzési módját. A rendszerváltás óta azonban a sajtó ennek ellentettjét követi. Csak a kellemetlen témákat és problémákat hangsúlyozza, a pozitív változásokat eltörpíti. Ezt a legitimációs deficitet ma is az adminisztrációs cselekvések növelésével igyekeznek eltüntetni, például a nemzeti médiák kormányfelügyeletére irányuló törekvésekkel. Végső soron ez azonban csak növeli a legitimációs deficitet, de nem generálja. Kognitív disszonancia Az egyén tevékenysége és teljesítménye az állampolgári és a családi privatizmus szféráiban a jelentős, mind az állam, mind az egyén szempontjából nézve. Ez egyszerre jelent státus konkurenciához igazodó karrierorientáltságot, másrészt fogyasztási és szabadidő értékekkel járó családra orientáltságot. Mindkét motivációs bázis fontos a politikai és gazdasági rendszer fennállása szempontjából, de az állam és a foglalkoztatási rendszer motívum bázisa és a pirvát szféra motivációs kínálata között diskrepancia feszül. Csak vázlatosan néhányat ezek közül: - Az egyéni teljesítmények mérésének nehézségei (a szellemi munkánál a mérés lehetetlensége) és a bérezés teljesítményideológiája, - esélyegyenlőség a továbbtanulást biztosító iskolákhoz, és az általános iskolákban már megkezdődő szelekció, - az oktatási és gazdasági rendszer aszinkron fejlődése, - formális iskolai végzettség, valamint a szakmai és gazdasági siker közötti diskrepancia. A közérzet mint a kognitív disszonancia manifesztációja A kulturális és polgári tradícióink eróziójuk miatt egyre alkalmatlanabbá válnak az állampolgári és a családi privatizmus közötti feszültség feloldására. Az eltérő motivációs kínálat miatt létrejött motivációs válság generálja legfőképpen a legitimációs válságot. Az emberekben egyre kevesebb az erő ahhoz, hogy kibírják a mindennapokat. Az pedig, hogy az egyén fokozódó szükségletét is érzi annak, hogy élményeinek hangot adjon, úgy is értékelhető, mint distancia, a méltóságérzés terén elszenvedett veszteség. A fokozódó szegénység csak növeli az egyén feszültségét. Az egyre növekvő munkanélküliség pszichésen rombolja az egyén energiáit 139