Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Szilvási László: A közérzet szociológiája

és lehetőségeit ahhoz, hogy az állam és a foglakoztatási motívum bázisa érvényesüljön. Olyan értékek hangsúlyozódnak, amelyek fokozzák az egyén individualizációját, egoizmusát. Tömegessé válnak az egyéni útkeresések, amelyek keresztbe metszik a hivatalosan is preferált magatartásformákat, egy részük a deviáns magatartásformákba torkollik, a sikerorientált magatartások azonban csak a gazdagodás után legitimálják a felhasznált eszközöket, módszereket, a gazdagodás útját. A közérzet politikai keretei: struktúraváltás, polgári engedetlenség Azt gondolom, hogy a taxisblokád után eltelt évek felhevült indulatokra talán még orvosi szempontból is megnyugtatólag hatott, de politikailag mindenféleképpen gondolkodásra késztetett mindenkit. A pártok háza táján zajló változások is ezt tanúsítják, tisztábbá válnak a politikai frontok, elhatárolódások kezdődtek el. Magyarországon az elmúlt két évben forradalmi jellegű és méretű változások mentek végbe, de ne értsük félre a hangulatot, mert az maga forradalomellenes. A társadalom minden szintjén radikális változtatásokat akarnak, de nem forradalmat. A blokád különböző oldalán állók egyértelműen tanúsították ezt magatartásukkal, fegyelmezettségükkel. Közhelyszerű igazság, hogy sajnos nem rendelkezünk polgári demokratikus hagyományokkal, sem állampolgári, sem intézményi vonatkozásban. Mire gondolok? Kialakult már a válságtudatunk, gazdasági válság, politikai válság, bizalmi válság, túlterhelt demokrácia, értelmiségeink nyomora, az állam, mint a biztonság kockáztatója, peremcsoportok (hajléktalanok a pályaudvarokon), ökológiai válság. Hiányoznak ezzel szemben a válságot kezelő intézmények, a válságot kezelő gondolkodás. De nem hiszem, hogy felméréseket kellene végezni annak elismeréséhez, hogy helyzetmegítélő közvéleményünkben keveredik a morális-jogi-gazdasági vélekedés. A jelenlegi kormány az első szabad választás után, demokratikus körülmények között alakult. Elvileg semmi nem zárja ki, hogy a népakarat érvényesítésének eszköze legyen. A mai sokszorosan érdektagolt társadalomban joggal felvetődik a kérdés: ki itt ma a nép? mit akar, mit szeretne a nép? Az össznépi igényroham és a szabályozó kapacitás között azonban szakadék tátong. A pártok a saját maguk által életre hívott elvárásoknak, amellyel kormánytöbbséget szereztek, nem tudnak eleget tenni, ezért választóik kiábrándultak. Kellően tanúsították ezt a 140