Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Szilvási László: A közérzet szociológiája

SZILVÁS! LÁSZLÓ A KÖZÉRZET SZOCIOLÓGIÁJA (Adalékok a közérzet objektivációs feltételeihez) ABSTRACT: (Socio/og/e de la morale) En Europe l'Hongrie est le plus pessimist pays - disont I' experts étrangers. Notre sensation publigue depend - t - eller des cadres sociaux subjectives ou sociaux objectives? A cause du chanqement de la structur politique se crée une novelle forme, qui n' est pas convenable á la vie courente. Les valeurs de la liberté dépendent du functionnement de petites sociaux humains. Par derriére rapide du nombre de chomeurs et de I' apathie politique la liberté personnelle est en train un augmentation lente. La conversasion du capital humain régle I' existence d' action. Le capital culturel se transforme en capital economique. Le capital social grandit nos possibilités de vie en raison de la mesure des possiblités nous donnons aux voisins. Az foglalkoztat bennünket, hogy az intellektuelek számára nemcsak szociálpszichológiai fogalomként megjelenő közérzet elméleti nézőpontból megragadható-e. Közérzetünknek vannak-e általános tartalmi, strukturális összetevői, alakulása "lágy" individuális, vagy "kemény" társadalmi korlátok között történik-e. A konkrétumokra vágyó szociológia a fejlődés, a változás nyomonkövetésre alkalmas módszernek tartja a történeti megközelítését. Az életet akarja megérteni az objektív struktúrák történeti kialakulását vizsgálva. A kettő viszonya mindig történetileg meghatározott. Maga a struktúra csak akkor kifejező, ha megtartja önkéntelen eredetének vonásait. A társadalom, hogy az emberek együtt élhessenek bizonyos formákat, tényeket emel maga fölé, amelyekhez alkalmazkodik. Az alkalmazkodás sok esetben még akkor is elképzelhető, ha ez közvetlen életérdekeiben 135