Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Németh András: A magyar tanítóképzés törétnetének vázlata
csak az lehetett, aki oklevelet szerzett, ezért a már működő tanítók számára nyári tanfolyamok szervezésével biztosították a szükséges végzettség megszerzésének lehetőségét.(7) A törvény életbelépését követően 1869-ben jelent meg az első tanítóképzős tanterv, amely az alábbiak szerint fogalmazza meg a képzés célját. "A tanítóképző intézetek célja hivatásuk iránt lelkesülő, foglalatosságaikban jártas oly munkás és ügyes tanítókat képezni, kik az emberiség szeretetének érzésétől áthatva, alapos ismereteik segítségével és kiváltképpen jó példaadással vezessék a gondviselésükre bízott növendékeket: önmunkásságra, az ismeretek gyűjtésére, az erkölcsi nemesebb érzésre és általában a felvilágosodásra" (8). A népoktatási törvény eredményeként 1869 őszén nyílt meg az első állami képző Budán, ezt követően Csurgón, Losoncon, Sárospatakon. 1970-ben kezdte el működését a bajai, dévai, lévai, máramarosszigeti, modori, székelykeresztúri, zilahi, zniováraljai intézet. 1871-ben Csongrádon, Iglón, Kolozsváron, 1873-ban Aradon, 1879-ben pedig Csáktornyán alapítottak tanítóképzőt. A tanítónők képzésére önálló intézet jött létre 1865-ben Budán, 1870-ben Kolozsvárott, majd Pozsonyban és Szabadkán, Győrben és az időközben egyesített Budapesten. Az állami tanítóképző intézetek általában kisebb városokban találtak otthonra, melyek társadalmi viszonyai nem álltak túlságosan nagy ellentétben a falusi tanítók várható életkörülményeivel. Mindenütt létrehozták a törvény által előírt 6 osztályú osztatlan gyakorlóiskolákat is, amelyeknek tanulói 6-13 éves gyermekek voltak, osztályonként 10-10 fős létszámmal (9). Az állami képzők mellett továbbra is működtek a korábban alapított felekezeti intézetek, amelyek három évfolyamúvá történő átszervezése csak jóval később valósult meg. 2. A négyéves tanítóképzés kialakulása és fejlődése (1881—1920) Az állami tanítóképzés első tíz évében a törvény által előírt hároméves képzők felállítása, berendezése és működésük szabályozása volt a központi feladat. Az intézménytípus kiépülésének tapasztalatai azt bizonyítják, hogy számos előnye ellenére sem tudta maradéktalanul megvalósítani a népoktatási törvényben megfogalmazott elképzeléseket. 128