Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez
Az általain bemutatott példák csak annyi tanulsággal bírnak, hogy még a rekonstruált históriaszövegben is megtalálható jó néhány olyan nyelvi megoldás, amiből az eredeti közvetlen forrásra lehet következtetni. Ez egyben azt is jelzi, Gergei munkája megírásakor egyéni invencióit csak az alapszöveg határai között kamatoztatta. Ennek megállapítása azért is fontos, mert ha szövegszinten a fordító-átdolgozó erősen tapad forrásához, akkor tartalmi, belső szerkezeti szinten sem lehet feltételezni túl nagy változtatást, önállóságot. Ez egyben azt jelenti, hogy íiz Árgirus história tartalmában megőrizte forrásának szellemiségét is. 11. Keresztény szimbólumok az Árgirus históriában A középkori művészetet erős képiség, vizualitás jellemzi. Az egységes világlátásból fakad az az egységesnek mondható módszer, amivel az ábrázolandó tartalmat megjeleníti. A megjelenítés, függetlenül attól, hogy milyen anyaggal történik (festék, kő, szó), szukcesszív és jelképes. A szukcesszív: képek láncolata (pl. egy szent legendájából a legfontosabb események megjelenítése), jelképes, ha egy kép ábrázolja a szentet a történetére utaló attribútumokkal. így a jel és kép együttesen fejezi ki a mondanivalót, s a megjelenített tárgyak, növények, állatok etc., a megfelelő relációban szimbolikus tartalmakat hordoznak. Ez a szimbolikus gondolkodás, mely szerint minden kép csak jele a mögöttes tartalmaknak. A vallásos tárgyú művészetben a tartalom könnyen érthető volt a középkori ember számára, még akkor is, ha egy dolog ellentétes jelentést is hordozott. A környezet mindig egyértelművé telte valódi jelentését. (Gondoljunk pl az oroszlánábrázolásokra. Közismert, hogy az oroszlán Szl. Márk evangélista szimbóluma, de lehet a Fortitudo attributuma is, vagy megfelelő környezetben lehet a sátán jelképe is.) Az irodalomban ez az ábrázolási mód nem különíti el a szent és a profán tárgyat. A profán kép ugyanúgy él a vallásos szimbólumokkal, ha a történetben mögöttes tartalmakat kíván kifejezni. Az irodalom szukcesszív, érzékletes képek sorával mögöttes szimbolikus tartalmat tud kifejezni, egyesülnek benne a képzőművészeti ábrázolás módszerei. Ebben a korban találjuk meg utoljára azt az egységet, melyben a különböző művészeti ágak egy nyelven beszélnek, s legyen bár szent vagy profán a megjelenített tárgy, eszközeik közösek, mint ahogy közös az életfelfogás, a világlátás is. A magyar Árgirus-história egyedülállóan erős vizualitása, szukcesszív képsorozata ezt az alkotásmódot tükrözi. Az egyes képek szimbolikus tartalma egyértelműen kifejthető, és a szép szerelmi történetnek egy transzcendens mögöttes tartalmat ad. Ennek igazolására álljon itt egy példa. Acleton kertjébe a tündér szűz leány egy csodálatos almafát ültetett. Az almafa: 57