Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Szentesi Zsolt: Az ismétlődés és a metaforikus epikai struktúra Mészöly Miklós Megbocsátás c. művében

s e sebhely még évtizedekkel később is látszani fog. Ez az emlék valóban beleivódott lelkébe és testébe egyaránt; így talán nem véletlen testének későbbi "reakciója": "Egyszer úgy álmodtam erről, hogy hétéves koromra megjött a vérzésem."(19) Az állatok búcsúja és a regény önreflexiós kapcsolatát az is erősíti, hogy a kép elkészülte a regény végére esik: akkor veszi kezdetét a madarak búcsúja, amikor a szerző képletes értelmű búcsúja kezdődik az olvasótól. S ahogy minden műalkotás úgy állítja meg az időt, hogy ugyanakkor ki is lép belőle, ezt olvashatjuk a képpel kapcsolatban: "a háznak új lakói lesznek, akiknek a búcsúja mindennap most lesz időszerű."(68) A regényben több olyan motívum is található, melyek önmagukban viszonylag kevés informatikai értékkel rendelkeznek, de néhány azonos jegy alapján egymás mellé rendelhetőek, s így kiegészítik egymás jelentésvilágát. Ezért szemantikumuk csak egymásra vonatkoztatásukban bomlik ki, egyébként rejtve marad, így egyhelyült arról értesülünk, hogy egy halott lányt találtak egy búzamező közepén, körötte letaposva a gabona, ám a "bűnügyi rendőrség a (lányról készült — Sz. Zs.) légifelvétel aprólékos vizsgálata után sem tudta felfedezni azt a rejtélyes csapást a színhelyet környező búzatáblában..., melyen csakugyan megközelíthette valaki az áldozatot... Vagy ha nem, maga az áldozat hogyan oéJa, ahol feküdt, s hogyan halt meg?"(24) Ám emellett az is furcsa, hogy a felvétel megjelenik mint jól sikerült fotó az újság vasárnapi mellékletében, s hogy ^z "(Jüi*be»etes hatást tett a nézőkre,... sokan kivágták a lapból és szobájuk falára gc#i<|psfűítfík,... varázslatos atmoszféráját elemezték, a mesteri kompozíciót."(23) Nfly» & 4 világ, melyben egy halottról készült kép ilyesféle hatásokat és reakciókat képes kiváltani? Egy értékekben zavarodott, értékeiből kifordult világ. Ám a kép (ill. a történet) egy különösnek tűnő egybeesés révén nyeri el jelentését: a halott lány és Anita testvére, Mária napozás és pihenés közbeni testhelyzete pontosan ugyanaz. Ezt az azonosságot erősíti az a tény is, hogy azt a bizonyos fényképet Mária is felgombosiűzte szobája falára (34). így a fényképen látható halott lány (aki szüzességet kifejező hófehér ruhát viselt, s Mária karakterisztikus jegyei közül is e szüzesség az egyik, ha nem a legfontosabb) és Mária közötti kapcsolat következtében bomlik ki a jelentés: a lányt körülvevő abszolút tökéletességű zártság (Id. egy aprócska csapást sem lehetett felfedezni körülötte) átsugárzik Máriára, őt is ez fogja jelkmezni. S a lány halott volta a Máriával megtörténő dolgot, azaz megerőszakolását is anticipálja. Ezt fejezi ki Mária furcsa álma is, "ezekben a napokban"(l5) (kiem.— Sz. Zs.): "Belépett egy iszapos tóba, piros ruhában volt, a piroson átütött az isjap lötétje. A fehér alsóján is átütött, mint a fekete vér... Másnap reggelre váratlanul megjött a vérzése."(25) Ki kell még itt emelni egy látszólag lényegtelen, zárójeles megjegyzést: Mária "mintha Anita visszatérő álmát szőtte volna tovább"; amint Anitának ugyan106