Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Tóth I. János: Spinoza etikája és a környezetfilozófia

seit, amit jól mutat, hogy okkultnak tekintett olyan, a newtoni fizika által is elismert fogalmakat is, mint a távolba hatás, tömegvonzás, vákuum stb.

2 Descartes szerint az anyagi világot Isten teremtette és hozta mozgásba, de a világ ettől kezdve saját törvényei szerint működik, és minden folyamat megmagyarázható a kiterjedéssel rendelkező anyagi részecskék közvetlen ütközésének eredményeképpen. A természet puszta mechanizmus, amely belső értékkel nem rendelkező mechanikai jellegű alkotórészek sokaságából áll. Az állatok és az élőrendszerek sajátosságai is visszavezethetők a mechanika törvényszerűségeire. A Cogito és az Extensio szétválasztása abszolutizálta az értelemmel bíró szubjektum és a kiterjedéssel bíró objektum különbözőségét. Az értelemmel bíró ember önmagában értékes, míg a természeti javak csak annyiban fontosak, amennyiben az ember számára hasznosak. Ezen felfogás szerint az ember viselkedésének a természeti környezetre gyakorolt hatása érdektelen, következésképpen sem a felelősség, sem az erkölcsiség kérdései nem merülnek fel a mechanikai sajátosságúnak tételezett természettel szemben. A kartéziánus felfogás szerint az ember jóléte elválaszthatatlanul összefügg az ember természet feletti uralmával.

3 A környezetfilozófűsok szerint a kartéziánus gondolkodás jelentős mértékben felelős napjaink közgondolkodásáért és az ebből következő környezeti válságért. A természetvédelemben csak akkor következhet bejavulás, ha sikerül a közfelfogást még mindig uraló kartéziánus szemlélettel szemben egy attól radikálisan különböző, de szintén koherens értelmezést megfogalmazni. Ebből a szempontból fontos Spinoza metafizikája, amely egy közbülső utat jelent az organikus, de gyakran irracionális és a mechanikus felfogások között. Spinoza megmutatta, hogy az organikus természetfelfogás nincs szükségszerű kapcsolatban az irracionális gondolkodásmóddal: „<az egész természet egyetlen individuum, amelynek részei változnak, azaz valamennyi test végtelen sok módon változik anélkül, hogy az egész individuum bármiképp megváltoznék."

4 Az egész előfeltétele a részek létezésének, és megelőlegezve az ökofilozófiát az embert is a természet-egész egyik móduszaként gondolja el. Az ember nemhogy ura és parancsolója a természetnek, hanem jelentéktelenül parányi részecskéje csupán. A panteista Spinoza metafizikája környezetfilozófiai szempontból rendkívül fontos kísérletnek tekinthető. 2. Spinoza világképe és a környezetfilozófia 1. (Antropocentrikus csalódás.) Spinoza szerint az ember hajlik arra a gondolatra, hogy a természet célszerűen működik, hogy minden természeti esemény az ember szükségleteit szolgálja, hogy a dolgok - sok egyéb tulajdonságuk mellett - rendelkeznek a ,jó" vagy a „rossz" tulajdonságával is.

5 Az Etika I. részének függelékében bírálja és elutasítja a iermészet aníropo70