Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Tóth I. János: Spinoza etikája és a környezetfilozófia

centrikus értelmezését. A legnagyobb filozófiai tévedések abból származnak, hogy saját céljainkat, kritériumainkat és hajlandóságainkat rávetítjük a természetre. A jó és a rossz az emberi és gyakran egyéni ízlésekre vonatkozik, s nem érvényes egy olyan világegyetemben, amelyben az egyén tiszavirágéletű lény. Robert Jeffers kaliforniai filozófus, Spinoza elkötelezett híve felszólította a környezetfilozófusokat egy „humanizmus nélküli" filozófia megalkotására, mert szerinte csupán ez képes megrendíteni az uralkodó emberközpontú szemléletet, és megadni a természetnek az őt megillető jogokat.

6 2. (Deus siva natura.) Míg a mechanikus felfogás leértékeli a természetet, és pusztán egy mechanikai rendszerrel azonosítja, addig Spinoza értelmezésében a természet egésze az ember által elképzelhető lehető legmagasabb rendű entitással, Istennel válik azonossá: Deus siva natura. „Az az örök és végtelen létező ugyanis, amelyet Istennek vagy természetnek nevezünk, ugyanazzal a szükségszerűséggel cselekszik, mint amellyel létezik. "

7 A mély-ökológiának (deep-eocology-nak) nevezett környezetfilozófiai irányzat gyakran használ vallásos kifejezéseket: „szentséges értékek", „az élet szentsége" (Sancity of life) stb. - amikor a természetet általánosságban jellemzi. Lovelock szerint a bioszféra olyan mértékű önszabályozó képességgel rendelkezik, hogy egyetlen globális méretű élőlénynek, GAIA-nak tekinthető.

8 Ennek az egész emberiség (technikai civilizációjával együtt) éppen úgy része, mint a növény és állatvilág, az atmoszféra, a vizek vagy a termőtalaj. Számos mélyökológus a Gaia-ról nemcsak mint az embernél magasabb rendű evilági organizmusról, hanem mint Istenről beszél. S ez tulajdonképpen érthető, hiszen a hagyományos felfogás szerint az embernél magasabb rendű entitás csak Isten lehet. 3. (A móduszok önértékűek.) Spinoza szerint nemcsak a természet egésze jellemezhető isteni sajátságokkal, hanem annak bármelyik módusza is. Az isteni hatóképességnek az egyedi véges móduszokban megvalósuló része az, amely előidézi, hogy ezek a móduszok, amennyire rajtuk áll, létükben megmaradni törekszenek.

9 Spinozának az a nézete, hogy nemcsak a természet egésze, hanem annak minden része önálló belső értékkel rendelkezik, összhangban van a környezetfilozófiának az élet önértékéről vallott felfogásával.

1

0 A környezetfilozófusok szerint az élet az anyagnak speciálisan rendezett állapota, amely az emberi céloktól és jóléttől függetlenül önmagában értékes. Az élő rendszereknek belső aktivitása és célirányultsága van, nevezetesen önmaguk fenntartása és reprodukciója. A Föld felszínén a biológiai rendszerek bonyolult hálózata működik, ahol az élő és élettelen komponensek a biogeokémiai ciklusok során folyamatosan egymásba alakulnak. A Föld bioszférája bonyolult önszabályozó rendszer, olyan organikus egész, amely