Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Thiel Katalin: Az „antropológiai alapállás" megvalósítási kísérlete Hamvas Béla életművében

emberben lehetséges. A Mágia szutrában kiindulópontként három axiómát állapít meg, s ezekre építi az „életvezetés fonalának" programját. A három axióma a következő: „ * a létezés minden emberben állandóan és teljes egészében esedékes, * a valóságot a maga teljességében el kell ismerni, * az összes lehetőséget birtokba kell venni"}* Az első axióma egy ontológiai természetű tényre utal. Azáltal, hogy a világba születtünk, megadatott a lehetősége, hogy normális emberré váljunk. Az ember léte Hamvas szerint is „lehetőség szerinti lét." Itt újra kínálkozik egy párhuzam Kierkegaard bölcseletével, hiszen Kierkegaard mondja azt A szorongás fogalma című művében, hogy „akit a szorongás nevel, azt a lehetőség neveli, és csak akit a lehetőség nevel, az fejlődhet a végtelenségig. A lehetőség ezért az összes kategóriák közül a legsúlyosabb". A lehetőség fogalma Hamvasnál is arra utal, hogy a távlatok - melyek az „objektum visszaható ereje nélkül" éppen bizonytalanságuk okán szorongást eredményeznek - nevelő hatásúak, s az autentikus lét vonatkozásában jóval többet érnek, mint az úgynevezett „véges viszonyok". Hamvas a „véges viszonyok" közönséges és jelentéktelen voltára az „életéhség" fogalmával utal. A második axióma a már korábban emlegetett valóság fogalmára vonatkozik, illetve arra az elvárásra, hogy az egyén cselekedeteit a teljesség elismerésének tudatában kellene, hogy realizálja. A véges döntéseket mindig a végtelenség tudatában kellene meghozni. Azért nevezi Hamvas ezt az axiómát „ismeretelméleti" axiómának, mert szerinte csak a reveláció értékű müvek (hagyomány) tanulmányozása révén tehetünk szert arra a tudásra, mely alapján belátható a második axióma. A harmadik axiómával a gyakorlat (etika) síkjára érkeztünk, mert „a lehetőségek birtokba vétele" nem más, mint „a megvalósítás", azaz annak elismerése, hogy csak a gyakorlatban igazolható gondolataink helyes volta. A három axióma ugyanannak az egy dolognak - realizálás - csak különféle oldalaira világít rá. Az eredeti cél nem más, mint folytonosan törekedni az autentikus emberi lét realizálására. A megszerzett tudásból ugyanis életrendnek kell növekedni, s „a tudatosan megtisztított életrend"

2

0 maga lesz a bölcsesség. Hamvas szerint a bölcsesség nem más, mint: Jelismerni, hogy végül is semmi, de semmi bennünket tökéletesen ki nem elégít, sem érzéki gyönyör, sem gazdagság, sem hírnév, sem hatalom, hanem csak ez az egy: végre, végül embernek lenni."

2

1 Ez az ember ü<ivének

2

2 és üdvtervének alapja. A sorrendet ezek után a következőképpen állapítja meg Hamvas a Mágia szutrában: első „a szó" {a kinyilatkoztatás), ezt követi a gondolat (melyben a 44