Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Somos Róbert: Az etika patrisztikus értelmezése

voltánál fogva a megismerhetetlenként jellemzett Isten képmása, következésképpen maga is megismerhetetlen: „Nos, miután az isteni természet egyik tulajdonsága a lényeg felfoghatatlansága, szükségszerű, hogy a képmás e tekintetben is utánozza ősképét. Hiszen, ha a képmás természete felfogható volna, a minta azonban felülmúlná a felfogóképességet, az ellentétes tulajdonságok a képmás hibás voltát lepleznék le. Miután azonban a teremtő képmására megalkotott szellemünk természete nem ismerhető meg, hasonlósága ezáltal a felettünk állóhoz pontos lesz, amennyiben saját megismerhetetlenségével a felfoghatatlan természetet utánozza."

2

1 A felfoghatatlanság végtelenséget, végtelen erőt, hatalmat is jelent, az ember képmás volta az embernek minden más, a kozmoszban található teremtménynél magasabbrendű voltát, szellemi értelemben vett elsőségét jelenti. Gergely etikája később a humanistákra is jelentős hatást gyakorolt, elsősorban azon eszméjével, hogy az ember önmagát alkotja. Szoros - itt nem részletezhető - kapcsolat van az erény határtalan előrehaladásként értelmezett fogalma és Nüsszai Gergely antiariánus teológiai nézetei között. Itt csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy az ember Gergely felfogásában a homoiószisz theó követelménye szerint élve a végtelen Istenhez válik hasonlóvá - azaz egy második értelemben végtelenné - de teremtrnénymivoltának határait igazából nem képes átlépni. Gergelynél egyértelmű, hogy a teremtményi lét mindig testhez kötött. Bírálja Órigenészt a preegzisztens lélek tana miatt, de sokban épp reá támaszkodik, amikor az anyagot s a testet spiritualizálja. A folyamatos előrehaladás, a „prokopé" eszméjének forrása az alexandriai teológia, de a végtelenség pozitív fogalma Nüsszai Gergely, illetve a kappadókiai atyák leleménye. 2

1 De opif. hominis 11. Vanyó L. ford. 16