Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)
Somos Róbert: Az etika patrisztikus értelmezése
SOMOS RÓBERT AZ ETIKA PATRISZTIKUS ÉRTELMEZÉSE Abstract: (The Patristic interpretation of the Ethics ) The aim of this essay is to construct a typology of the Greek patristic adaptation of the ethics as a philosophical discipline. A universal ist religion should interpret all aspects of human life and must give a teaching in the level of the high culture. Because of this inner need came in the world the christian theology in Alexandria. The first great Alexandrian theologian, Clement puts in the centre of his ethical doctrine the Platonic ideal of „homoiosis theo" and works out the two-level hierarchy of virtues. He was followed by Origen who rationalized this line of thinking into an extreme form in which the theory of the preexistence of souls showed a strong divergence from the traditional christian view. This notion made headway in the Origenist monastic movement, especially in the case of Evagrius Ponticus. The Cappadocian theology succeeded in doing a compromise between the Alexandrian and the traditional ethical doctrines. Referátumom címe egy antik eredetű filozófiai diszciplína keresztény azaz az ókori keresztény - szerzők által megvalósított adaptációjának, illetve átformálásának megragadását kísérli meg. A látszólag átfoghatatlan téma kezelését némileg megkönnyíti az a tény, hogy az antik keresztény írók nagy részének nem volt benső köze a görög filozófiai tradícióhoz. Mit jelent ez? Azt, hogy amikor etikáról beszélünk, akkor a görög értelemben vett etikai diszciplínáról szólunk, s nem az olyasfajta életbölcsességről, amely a létezők és az értékek világának filozófiai feldolgozásától függetlenül is megvolt, mint a helyes életvezetés kánonja, vagy mint az isteni parancsok teljesítésének követelménye. Ez utóbbiak az emberiség életében a filozófia születésénél sokkal korábbi időszaktól veszik kezdetüket. Nyilvánvaló, hogy a kereszténység mindenekelőtt vallás és nem filozófia, s a keresztény ember magatartását nem bölcseleti teória alapján alakítja ki, hanem az imitatio Christi, Krisztus követésének maximája nyomán. Az összes keresztény gondolkodó számára ez a végső zsinórmérték. A kereszténység univerzális vallás. Ez a bevett értelmén túl azt is jelenti, hogy az ember tevékenységének színterét tágan kell értelmeznie, ezen színterek egészére és egymással való összefüggéseire is tekintettel kell lennie, Q
