Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Komlósi Csaba: Platón mítoszai

fikcióként ismerik fel és ezért már „tudatosan fiktív" történeteket is színpadra állítanak. Összegezve az eddig elmondottakat; ha Platón dialógusaiban fel akarjuk lelni a mítoszokat, akkor olyan történeteket kell keresnünk, amelyek motívumai a görög költészet által feldolgozott hagyományos anyag motívumaival mutatnak hasonlóságot, illetve amelyeket Platón maga is mítosznak nevez vagy tart. A Platón-filológia már régóta vizsgálja ezeket, és általában a kö• 9Q vetkező helyeket tartja mítosznak a dialógusokban : 10. Politeia 414 B - 415 B Ezek tehát azok a helyek, amelyekkel a továbbiakban részletesen foglalkozni kívánok. Mint látható a dialógusok jelentős része (szám szerint 14, vagyis a ma egyértelműen hitelesnek tekintettek 50%-a) tartalmaz hosszabb, rövidebb mítoszt. Persze mind a hitelesnek tekintett dialógusok, mind a mítosznak nevezett szöveghelyek száma vitatható, de a fenti arány jól mutatja, hogy mennyire gyakori előfordulásuk a szövegben, sőt Steiger Kornél egy helyütt úgy fogalmaz „ szinte nincs is olyan dialós 30 gus, amelyre ne lehetne kimutatni ezt a jelenséget „ . Ha megvizsgáljuk azt, hogy Platón egy adott alkotói korszakában keletkezett dialógus-csoportban milyen arányban képviseltetik maguIV. 1. Prótagorasz 320 C - 323 A 2. Kharmidész 156 D- 157 C 3. Kritón 44 A - B 4. Apológia 40 E - 40 C 5. Gorgiasz 523 A - 527 E 6. Gorgiasz 493 B 7. Menón 81 A-E 8. Phaidón 107 C-115 A 9. Politeia 614 B- 621 B 11. Phaidrosz 246 A-257 A 12. Phaidrosz 258 E-259 D 13. Phaidrosz 274 C - 275 B 14. Szümposzion 201 D - 212 A 15. Szümposzion 189 D - 191 D 16. Politikosz 268 D-277 C 17. Timaiosz 27 D - illetve Kritiasz 18. Timaiosz 20D-26E 19. Nomoi 713 A - 714 A 51