Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Weiss János: Társadalomszerveződési modellek a romantikában

számos ártatlan áldozatot is követelt. De a szerződés nem is általában bomlik fel, hanem csak Kohlhaas van érintve a maga személyes indi­vidualitásában. Egyedül Ő lesz kitaszítva - s a méltóságnak ez a meg­sértése vezet a bosszúhoz. A bosszú eredményeként újra visszatérünk a természeti állapotba, egy teljesen szabályozatlan harci szituációba. Hobbesszal ellentétben azonban nem mindenki harcol mindenki ellen, hanem Kohlhaas egyedül indul harcba egy általa illegitimnek tartott állammal szemben. 4 1 A becsületesség nevében elindított küzdelem végül visszavezet a barbárságba. Kohlhaas jogérzékétől vezettetve válik rablóvá és gyilkossá. - Kleist a maga elbeszéléseit morális taní­tásoknak tekintette. Ez az elnevezés egy XVIII. századi műfajra utal, amelyben túltengtek az erényre és a morálra vonatkozó útmutatások és tanítások. De milyen értelemben lehet morális tanításnak tekinteni a „Mihael Kohlhaast"? Úgy tűnik, hogy ez az elbeszélés nem tartalmaz semmiféle tanítást, mivel paradoxonba torkollik. Az egyetlen lehetsé­ges és rendelkezésünkre álló stratégia katasztrófához vezet. Ezért nem tarthat a költő igényt semmiféle kitüntetett szerepre. A morális tanítás kifejezésének abban az esetben van mégis értelme, ha az egész elbe­szélést az emberi belsőre vonatkoztatjuk. Ebben az összefüggésben értelmezhető Joseph von Eichendorff egyik kijelentése is: „Mindenki vigyázzon, hogy a mellében lakó vadállat ne törjön ki hirtelen, és ne tépje szét őt magát." 4 2 IV. A romantikus modellek komparatív elemzése A Schillertől és Goethétől származó kérdésfeltevéssel folytatott romantikus vita rekonstrukciójából kiderült, hogy ez a vita több di­menzióval rendelkezik. A dimenziók felsorakoztatása jó alkalmat ad­hat arra, hogy egy komparatív pillantást vessünk a romantikus model­lekre. A legfontosabb nézőpontok, amelyeket a modellek alapjául szolgáló premisszáknak is tekinthetünk, a következők: a mitológia 41 A szakirodalom nagyjából feltárta Kleis kapcsolódását a szerződéselméleti tradí­cióhoz. Egyetemi éveiben az Odera menti Frankfurtban Kleist hallgatta Ludwig Gottfried Mahdin előadásait a „Természetjog alaptételeiről". 4? Idézi Klaus-Michael Bogdal, in: Heinrich von Kleist: „Michael Kohlhaas", UTB-Verlag 1984. 34. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom