Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Weiss János: Társadalomszerveződési modellek a romantikában

feltételezték, de a lehetetlenséget mégsem lehet úgy ábrázolni, ahogy azt Goethe tette, a „Torquato Tassoban". A mechanikus államon való átlépési kísérlet - Kleistnél - a természeti állapot barbárságába való visszasüllyedést eredményezi. Kleist ezért - mondhatnánk - a termé­szeti állapot transzcendálását a „felvilágosodás dialektikájaként" írja le. - Kohlhaas Mihály, a lókereskedő, konfliktusba került a tronkai uralkodóval, mert az minden Jogi alap" nélkül megfosztotta őt két lovától, és „jogtalan vámokkal és beutazási korlátozásokkal" akadá­lyozta tevékenységét. Ezek miatt a sérelmek miatt, és Jogérzékétől" indíttatva Kohlhaas panaszait a bíróság elé viszi. (A „jogérzék" legi­timációs alapja az isteni rend: „Istennek tetsző munka volna, rend­bontásokat ... meggátolni" 3 8) A bíróság hosszas halogatások után el­utasítja a panaszokat. Ezek után Kohlhaas (egyre inkább) a bosszú felé sodródik, melynek szintén isteni legitimitása van: miután Kohlhaas felesége a halálos ágyán rámutatott a követekező bibliai szöveghelyre, „Bocsáss meg ellenségeidnek; tégy jót azokkal, akik téged gyűlöl­nek", 3 9 Kohlhaas arra gondol, hogy ha most Ő megbocsátana, akkor Isten neki nem bocsátana meg. Ezt az érvet Kohlhaas néhány szerző­déselméleti meggondolással támasztja alá. Kleist Rousseau-tól átveszi azt az alapgondolatot, hogy a társadalmi szerződés érvénytelen, ha az uralkodó megsérti azt. Ezt a problémát látta maga előtt Kleist a kora­beli német államokban is. „A németeknek ne volna uruk? ... Szászor­szág királya? ... Az volt e nemes férfi, ... amíg a hazáját szolgálta. Az lesz, ha visszatér a kötelességéhez, mely azt parancsolja neki, hogy magát a hazának szentelje. De most, amikor rossz és megvesztegetett tanácsadóktól félrevezetve, a birodalom ellenségeivel szövetkezett, most a szászok[nakl ... nem ura többé." 4 0 Ezzel azonban - közelebbről tekintve - a bosszúhadjárat még nincs megalapozva; a szerződés fel­mondása és a bosszú között (úgy tűnik) nincs szükségszerű kapcsolat, már csak azért sem, mert a tronkai uralkodó ellen irányuló bosszú 38 Heinrich von Kleist: „Michael Kohlhaas"; Magyarul: „Kohlhaas Mihály", in: Heinrich von Kleist: Elbeszélések. Jelenkor Kiadó 1995. 16. (Ford.: Márton László.) 3 9 I. m. 25. (Ld. Lk. 6, 27.) 40 Heinrich von Kleist: „A németek katekizmusa, spanyol minta után, gyermekek és öregek használatára"; in: Esszék, anekdoták, költemények. Jelenkor Kiadó 1996. 123. (Ford.: Forgách András.) 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom