Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Koncsos Ferenc: Kitartás a bizonytalanságban

első arra vonatkozik, hogy mi az idealitás struktúrája. Révay Kant idealizmusát elemezve megállapítja, hogy a kanti filozófia meghatározó jegye a fenti szempont alapján az eszme alanyhoz kötődése. Kant filozófiájában az eszme olyan tárgy, amely az alany felé mindig nyitva áll, neki betekintésre kínálja fel magát, s az alanyhoz való eme belső viszony ránézve konstitutív jelentőségű. A kanti idealizmus - mivel az alanyi tényezőnek tulajdonít elsődleges fontosságot, - alapvonása a szubjektivizmus. A szubjektív idealizmusnak poláris ellentéte a platóni ideatan, az objektív idealizmus típusa, de már a platóni felfogásban is megtalálhatók a szubjektivisztikus elemek, mert az ideák, jóllehet előbb léteznek mint a demiurgosz alakjában fellépő szubjektív tényező, mégis kapcsolatban állnak az alannyal. Ezek a jellegzetességek a Platón utáni filozófiákban is felfedezhetők. Révay Ágostonnál, Leibmznél, sőt a modern filozófia képviselőjénél, Bolzanonál és Husserlnél is kimutatta az alanyiság jegyét. Bizonyította azt a tényt, hogy a szubjektív és objektív idealizmus egymásnak nem abszolút ellentettjei, hanem még a legobjektivisztikusabb idealisták idealizmusában is kimutatható bizonyos fokú szubjektivizmus.

2

1 A második kérdés arra vonatkozik, hogy az idealizmus milyen jelentőséget tulajdonít a világban az általa elképzelt idealitásnak. Másképpen kifejezve a kérdés a gondolatok és eszmék érvényére vonatkozik. E kérdés szempontjából minden filozófia idealista, amennyiben minden filozófia valamilyen érvényességet tulajdonít az idealitásnak. Az idealitás érvényessége szempontjából az idealizmus két típusa különböztethető meg. Az egyik típus az abszolút idealizmus, amely úgy véli, hogy az eszme lényege a mindenségnek, az igazi létező az idea. Platón idealizmusa azt feltételezi, hogy „a világ lényegében azonos azzal az eszmei, jelentésszerű matériával, amely fogalmilag megragadható. Az érzéki valóság dolgai csak ágaskodnak az ideák felé, és létük is éppen annyiban van csupán, amennyiben az ideákat megközelítik, vagy tükrözik."

2

2 Ez Révay szerint a fenntartás nélküli idealizmus. Ezzel szemben áll egy másik, az ún. nominalista, vagy szkeptikus idealizmus, amely ugyancsak elismeri azt, hogy a gondolat képes a valóság szféráján túlmutatni. Az eszmék eszközértékét is elfogadja, de a reális világot eredetileg tartalom nélkülinek gondolja, amely a tudattal szemben közömbös. A szkeptikus idealizmus szerint a világ 106