Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)
Koncsos Ferenc: Kitartás a bizonytalanságban
dolgai a gondolatok segítségével adekvát módon nem közelíthetők meg, ezért a világ lényegének megismerhetőségét tagadja. Révay Kant idealizmusát elemezve felveti, hogy szubjektivisztikus idealizmusának a nominalista felfogáshoz kellene kapcsolódnia, Kant azonban az abszolút idealizmus felé közeledik azt állítván, hogy a jelenségek tér és időbeli külvilága az idealitással szemben nem idegen. Hanem végső soron a külvilág is aláveti magát az alany törvényeinek. Ez annyit jelent, hogy Kant idealizmusa szubjektivisztikus színezetű abszolút idealizmus. Kant filozófiájának nóvuma a szubjektivizmus. Már Kant előtt is minden idealizmus elismerte, hogy ,,a tudat és a tárgy, a jelentésszerűség számukra közös formái között találkoznak" 2 3, de az idealitást a tárgyvilágból eredeztették. A régi felfogás szerint alapvető egyetemes jelentőséggel a tárgyvilág rendelkezik, ezért az egyetemes elvek keresése közben a filozófia a tárgyak világa felé fordult. A régi felfogás szerint a megismerés nem más, mint a tudat képessége a tárgy struktúrájához, az idealitáshoz való alkalmazkodásra. Kant kopernikuszi fordulata előfeltételezi, hogy a tárgy veszi magára az idealitás szubjektív eredetű formáit. Az alanynak tulajdonít elsőbbséget a tárggyal szemben, így az egyetemes elveket a tudatból akarja megfejteni. Következésképpen a filozófia feladata megváltozik: az egyetemes törvényeket nem a külvilágban, hanem a tudatban kell keresnie. Kant felfogása minden szubjektivizmusa ellenére szemben áll Berkeley dogmatikus idealizmusával. Álláspontja nem illuzionizmus, nem is pszichologizmus, vagy antropologizmus, mert a természetnek nem a konkrét emberi tudattól való függését állítja, hanem az általában vett tudattól, amely nem pszichologikum, hanem logikum. Kant ideologizmusa tehát szubjektivisztikus objektivizmus, mert bár az alanyi tényező tartozéka, de az alany egyetemes, logikai jelentőség biztosítéka. Révay szerint ez azt jelenti, hogy az idealitás a kanti felfogásban eredetileg a tudathoz tartozik, ehhez az idealitáshoz a tárgy csak idomul, vagy alkalmazkodik. Az alanyi formákat csak utólagosan ölti magára a tárgyvilág. Ezek az alanyi formák biztosítják az idealitást és a megismerhetőséget is a tárgyaknak. A valóság a maga eredeti formájában nem jelenség, nem jelentésszerü, hanem magánvaló, közömbös az idealitással, a megismerés formáival szemben, így nem is ismerhető meg. Kant a világot tehát két részre osztja. Egyik 107
