Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)
Koncsos Ferenc: Kitartás a bizonytalanságban
A filozófia célja A Magyar Filozófiai Társaság 1943-ban egyik ülésén a filozófia jövőjét vitatta meg. A vitában elhangzott Révaynak is egy rövid hozzászólása, melyben azt hangsúlyozta, hogy a jövő filozófiájától nem lehet valami túlságosan nagy újszerűséget várni, mert „a filozófia szándéka szerint - a végső, alapvető, feltevés nélküli kérdésekkel foglalkozik. Ezek pedig mindig ugyanazok maradnak." 1 5 Révay szerint a tárgyát valóban megtaláló filozófiának nincs időszerűsége, a nagy filozófusok jelentősége évszázadok során sem csökkent. Fő müvének első lapjain olvashatjuk, hogy Révay a filozófiát tudománynak tekintette, olyan tudománynak, „amely a dolgokat eredeti, egységes elvre vezeti vissza. A tudományok között éppen az jellemzi a filozófiát, hogy valami végső alapvetés, adat vagy legalább is probléma birtokában van. Nem kíván másra építeni, hanem inkább maga vállalkozik arra, hogy a más terhét hordja. Ebben az értelemben a filozófia autonóm, önálló, végső." 1 6 A filozófia azonban nemcsak autonóm, hanem egyetemes is akar lenni, azt akarja, hogy minden tudomány rá épüljön. A filozófia vágya, hogy megtalálja azt az egyetlen adatot, elvet vagy problémát, amely mindennek közös alapja. A filozófia célja, - Révay szerint „örök álma" - egy hierarchikusan lezárt rendszer. A véglegesen lezárt rendszer megvalósítása azonban mindvégig a filozófia „hiú ábrándja" maradt. A filozófia története megmutatta, hogy a filozófusoknak nem sikerül megtalálniuk a problémák „ legegyetemesebbikét", azt a legeslegalapvetőbb instanciát, tényállást, amely minden másnak közös gyökere lenne. Valamennyi szempontnak egyetlen, zárt, hierarchikus rendszerbe való belekényszerítésére tett kísérletek midig megbosszulták magukat. Legfeljebb egyoldalúságot, de egységet nem teremtettek. A filozófiának be kellett látnia, hogy a mindenséget nem lehet egy pillantással felmérni, egyetlen szempont szerint vizsgálni. Vannak egymásra vissza nem vezethető instanciák, amelyek egyaránt „végső pontok". Ennek megfelelően több filozófiai tárgy is létezik, és minden filozófiai diszciplína is arra törekszik, hogy önállósága mellett egyetemes, egyetlen is legyen. A filozófia történetében a szaktudományokhoz hasonlóan a filozófiai diszciplínák egymástól való éles elkülönülésére is voltak törekvések, mivel minden filozófiai diszciplínának is megvan a maga sajátos 103
