Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Thiel Katalin: A „lakozás" lényegéről (Reflexiók Heidegger néhány kései írásához)

seben kell megértenie, mint azt a módot, ahogyan az ember van ,.." 4 Heidegger szerint a hermeneutika itt nem más, mint e megértés ön­tisztázása, s csak származékos formájában a történettudomány mód­szertana. 5 3. Mindezek alapján mondható, hogy az ember így vagy úgy viszo­nyul önmagához, s biztos elrugaszkodási pont hiányában döntéseit áthatolhatatlan homályban hozza. A létezőnek ezt a viszonyulását nevezi Heidegger egzisztenciának, s az egzisztálásban tisztázható, az egzisztálásnak - mint útonlétnek („auf dem Wege sein") - irányt szabó önmedértést nevezi egzisztensnek. így kétfele létezési módot, vagy pontosabban létjellemzőt különít el épp az önmegértés mélységének különbözősége okán. A jelenvaló­lét egyfelől megmutatkozik mint „átlagos mindennapiság", mely a „nem-tulajdonképpeniség móduszában adott, másfelől megnyilvánul mint „kitüntetett-lenni-tudásami a „lelkiismerettel-bírni-akarás­ban" realizálódik. Heidegger felhívja a figyelmet, hogy az „átlagos mindennapiságot" úgy kell tekinteni, melyben tulajdonképpen „a priori benne rejlik az egzisztencialitás struktúrája". 6 Azaz Heidegger számára minden egyes ember léte lehetőség szerinti lét, s kinek-kinek „saját létére megy ki a játék". Az autentikus és inautentikus lét ily módon való megkülönbözte­tése Hcideggernél két olyan létmód, melyek eltérnek ugyan egymás­tól, de a különbség túlhangsúlyozása félreértésekre adhat alkalmat. Ontológiai értelemben mindkettő élhető emberi élet, „egziszten­ciáié", de minőségében eltérő. Az „akárki" színvonalán realizálódott „mindennapi jelenvalólét" „eredendő fenoménként a jelenvalólét pozitív szerkezetéhez tartozik". A pozitív jelző itt arra utal, hogy ez a lét lehetőség szerinti lét, még nem „tulajdonképpeni lét", még meg kell találnia magát az embernek. Az „átlagosság" nem más, mint a felcserélhetőség, az önreflexió hiánya az „akárkibe" való^ szétszóró­dottság, amikor „<rv jelenvalólét elzárja magát önmagátóf\ de a lehe­tőség mégis adott az ettől való eltérésre. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom