Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Thiel Katalin: A „lakozás" lényegéről (Reflexiók Heidegger néhány kései írásához)

4. Válasszuk ki most azt a problémakört, amely már a Lét és időben is a „kitüntetett lenni tudás" alapján való egzisztálásról szól. Itt sűrűsödik ugyanis mindaz, amire az autenticitással kapcsolatosan Heidegger figyelmeztet. A „kitüntetett lenni tudás" nem más, mint belső felszólítás, a „legsajátabb", „vonatkozás nélküli" és „meghaladhatatlan lenni tudás"-ra. Erre „megy ki a játék" - mint mondja még akkor is, ha az ember nem vállalja saját végességét, azaz belevész a szürke hétköznapiságba, s a végesség tudata csak a közönyösség vagy a „fecsegés", a „menekülő beszéd" formájában konstituálódik. Heidegger csendes, kritikai-meditatív filozofálásában - épp a fentiekhez kapcsolódóan - egyik központi problémaként bukkan fel a „létfelejtés\ Mint írja: „... minél inkább távolodunk a nyugati gondolkodás kezdeteitől, az alétheiától, minél inkább feledésbe merül az alétheia, annál egyértelműbben lép előtérbe a tudás és a tudat, és vonja meg magát ily módon a lét." Mi az, amit a modern ember, a „metafizika felnőttje" elfelejtett? Miért hiányzik belőle „a pásztor lényegi szerénysége"? Miért él az AKÁRKI színvonalán? Ezek kimondva-kimondatlanul a folytonosan visszatérő kérdések, melyekre a Lét és időben csak részben kapunk választ. Heidegger kései írásaiban viszont az alétheia, „az el-nem-rejtettség" kapcsán újra felbukkan „a tisztás " fogalma, melyet már a Lét és időben „előkészít" de amely fogalom igazából a kései írások filozófiai témája lesz. A Lét és időben a hagyományos igazságfogalommal kapcsolatos fejtegetéseiben kiderül, hogy Heidegger számára az, hogy egy kijelentés igaz, nem jelent mást, mint felfedni a létet önmagában. „Kijelenti, felmutatja, „láttatja" a létezőt felfedettségében. A kijelentés igazlétét (igazságát) mint felfedő létet kell megértenünk." írja.

9 Az „igaz - lét" mint „felfedő - lét" az el-nem-rejtettség (alétheia) értelmében lesz megközelíthető. A Dasein (jelenvalólét) létszerkezetéhez tehát szervesen hozzátartozik az „általában vettfeltárultság", mely közelebb visz bennünket a kései fogalomhoz, a „tisztás" fogalmához. Ez a terminus - s a fogalom kapcsán kifejtett gondolatok - egyértelműbbé teszik a fenti kérdéseket, s egyben megközelítik a fő kérdést is, hogy vajon miben áll a „lakozás" lényege? A tisztás fo32