Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Thiel Katalin: A „lakozás" lényegéről (Reflexiók Heidegger néhány kései írásához)

THIEL KATALIN A „LAKOZÁS" LÉNYEGÉRŐL /Reflexiók Heidegger néhány kései írásához/ Abstract: (On the Essence of „being-in-the World

" (Wohnen— Reflections on Heidegger's late works) In the Introduction of my paper I analyze Gadamer's remarks concerning lifephilosophy, then I enter upon the investigation of Heidegger's philosophy, since his ouvre perfectly exemplifies the inherence of lifephilosophy and hermeneutics in questions touching human existence. Man's selfawareness can open up the prospect of „otherbeing", OUR „otherbeing"; i.e. outhenticity. Heidegger has still mentioned hermeneutics in his Sein und Zeit

, but did not refer to it any time afterwords. Neverthelles, it influenced his whole life-work, moreover hermeneutics seems to repeat the program of Sein und Zeit

, in an even deeper medium in the Hungarian version of the selected works of Heidegger. 1. Gadamer az Igazság és módszer második részében a következőket állapítja meg Dilthey életfilozófiájával kapcsolatban: „Dilthey az életből indul ki: maga az élet törekszik eszmélkedésre. (...) Ez épp azon alapul, hogy magában az életben is tudás rejlik. Már a tudatbanlét (Innesein) is, mely az élményt jellemzi, tartalmazza az élet egyfajta visszafordulását önmagára."

1 Ez a „visszafordulás" nem más, mint az „életből való megértés" szándéka. Dilthey szerint az élet és a tudás összefüggése olyan „eredeti adottság", melyre érdemes filozófiát alapozni, hiszen ez nem más, mint az élet kétségbevonhatatlan „ősténye". A továbbiakban Gadamer leírja, hogy Husserl is „az életből való megértés" szándékával fordul Dilthey „életvilág" fogalmához, ami kétségtelenül nagy hatással volt Heideggere is. Heidegger azonban a 29