Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Kassa Gabriella: Elmélkedés a filozófia státuszáról (Nietzsche után, szabadon)

említsek azok közül, melyek nem voltak önállóak Nietzsche idejében. Mindezek helyet kaptak az egyetemeken belül. Megjelenéseiknek különböző előzményei ismertek. Egyrészt, hogy ezek eredetileg az egyetemen kívül helyezkedtek el, vagy hogy pontosan abból a tiltásból kaptak életet, ami eltávolítani akarta ezeket az egyetemtől, illetve, hogy az egyetemen belül jöttek a világra: A stúdió művészetek egy időben csak a művészeti iskolákban voltak otthonosak, ma már művészeti tanszékek elképzelhetetlenek nélkülük. A pszichoanalízis történetéből ismert, hogy a kezdetekkor nem kívánt területnek számított az angolszász egyetemi pszichológiában. Vagy a kontinentális filozófia sem volt mindig szívesen látott az amerikai filozófiában, vagy a poroszos szemlélet az angol nyelvterületeken. A biokémiával és a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatási területek a már létezőek mellett újként jelentek meg. Nagyon gyakori volt és mind a mai napig jellemző a hasonló kutatási területek összevonása egy nagyobb egységbe, mint a színházművészetek és az irodalom találkozásából született dramaturgiai programok. A különbözőségektől eltekintve az egyetem az egységet, a tudományterületek összességét is felmutatja. De mi fogja őket egybe? Nietzsche nézőpontja szerint éppen az állam (és jó okunk van feltételezni, hogy a helyzet azóta sem változott). Az állami kultúrának meghatározó jelentősége van abban, hogy különbséget tegyen az elfogadható és a már nem elfogadható dolgok között akár az egyetem vonatkozásában, amely mint egy társadalmi intézményrendszer, a társadalom egyfajta leírásaként jelenhet meg. Az egyetem egy végrehajtó: ugyanabban az időben, amikor meghatározza, mit kell tanulmányozni, kutatni, teoretizálni, akkor ezzel hivatalossá is teszi ezeket. Nem statisztikák sokasága, a létszám és az anyagi javak jellemezhetik az egyetemet a legjobban, hanem az érdeklődési területek, a kutatási témák és ezek tanítása. Egy oktatási gyakorlat, melyben a kultúra oktatása történik. Ez két dolgot jelent: azokat, melyek a kutatás tárgyát képzik (még ha előírás alapján is) és az oktatást meghatározó ideákat (akár valós értékek azok, akár az állam és annak adminisztrációja által körülírt). Mindez az egyetemek tekintetében kissé kínos helyet biztosít a filozófia művelőinek. A filozófia egy azon tudományok között, melyek tipikusan az egyetemhez tartoznak. Még a jelenlegi oktatási formák némelyikében is együtt jár más, a humán tudományterületekhez tartozó diszciplínával, míg más esetekben a társadalomtudomá12