Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Tóth Balázsné: Etikai világkép és erkölcsi értékek Brandenstein Béla etikájában

Társaságot és az Athenaeum szerkesztését is. Ismertebb művei a tudattal. az emberrel, művészetfilozófiával, etikával és filozófiatörténeti elemzésekkel foglalkoznak. Etika című munkája a Szent István-Társulat kiadásában jelent meg Budapesten, 1938-ban. Az etika alapjainak bemutatását kísérli meg ebben a szerző, amire már az Előszóban is utal: "megpróbáltam az ősi értéktudást modern értékmegragadásokkal szerves egységben összeszőni úgy, hogy az örök értékrend változhatatlan szempontjai sértetlenek maradjanak és az élet erkölcsi gazdagsága mégse szenvedjen hibás megszűkítés okozta csorbulást. Vizsgálódásaimban a természetes erkölcsi értékmegragadásokra és igazolt metafizikai alapokból folyó erkölcsi következtetésekre építettem: mindamellett az egész épületen kétségtelenül meglátszik a keresztény értékrend képe."

1 Brandenstein etikai felfogásának alapjai már rendszerező munkájában, a Bölcseleti alapvetésben (1935) kirajzolódtak; az erkölcsre, az erkölcsi élet számos jelenségére pedig a nagy lélegzetű embertanában (Az ember a mindenségben 1936—37) már rávilágított. A "szellemi élettan"-nak nevezett etika, a szellem mindenoldalú életének, élettörvényeinek a bemutatása, amely hivatott a szellemi élet legfőbb értékeit, egyúttal legjelentősebb elveit felderíteni. Az etikai vizsgálódásnak azonban megvannak a maga nehézségei. Az erkölcs leíró vizsgálata többnyire csak előkészítő, nyersanyagot szolgáltató része az etikának. A jelentősebb rész a normatív jellegű, a "kellő", a megvalósítást igénylő és követelő erkölcs és értéktartalma. Tehát hogy mi a jó, amit az embernek meg kell valósítania, mi az erkölcsi érték lényege és rendje, és hogyan lehet a tökéletes erkölcsi vagy életrendet tudományosan megállapítani? A válaszhoz Brandenstein először is kiindulópontnak tekinti a saját erkölcsi értéktudatunkat. Szerinte az erkölcsi értékek legfontosabb lelőhelye az egyén erkölcsi értéktudata, amely a társadalmi erkölcsnek is fő forrása. Az egyén erkölcsi értéktudata lehet rendkívül mély, színes, gazdag és a társadalom erkölcsi értékelése is koronként, népenként, kultúránként változó. De az erkölcsi értéktartalmakat szolgáltató egyéni erkölcsi értéktudat és a közösségi erkölcsi értékelés gazdagsága inkább ingataggá teszi az alapokat az etika számára, hiszen az erkölcsi érzület ellentétes magatartásokat is minősíthet erkölcsösnek. Brandenstein érvelése szerint Kant formális erkölcsi törvénye, a tartalmi etikával kitöltött formális etika, illetve a kettő összekapcso26