Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Koncsos Ferenc: Az értéketikától a személyiségetikáig (Gróf Révai József kísérlete egy etikai álláspont meglapozására)
séget semmiféle teljesítmény vagy eredmény tartósan meg nem oldhatja. Az erkölcs célját sohasem lehet utóiérnünk; az erkölcs megvalósítása, »elintézése« magát a kellt küszöbölné ki. 1 4 A kell-élményben "határozatlan hivatástudat", "homályos irányulású áhitat", törekvés mutatkozik meg. A kiindulópont tehát, hogy valami kell, a kell ténye. Ebből következik a kell tartalma, vagyis hogy mi az, ami kell. A kell ténye nem tesz fel eleve valamilyen tartalmat, mint az értéketika fölfogásában. Természetesen a kell-forma nem önmagában létezik, mert tartalom nélküli forma képtelenség lenne. A kell élményében az erkölcsi személy önmagára vonatkoztatott hiányérzete nyilvánul meg. A kell tényének alapja mindig "kiegészülésre váró személy szubsztanciális, tartalmi mozzanata". A kell minden esetben meghatározott erkölcsi személyre vonatkozik, de nem úgy jelenik meg, mint kész kellminőség (érték), hanem a hiányérzet révén utal valamilyen pozitív kelltartalom irányába. A hiányélmény a kell formája, amelyben a tartalmat határozatlan pozitív utalásokból maga az erkölcsi alany választja ki. A kell-élmény azonban nem jelent pszichologizmust, még akkor sem, ha a kell dialektikája élményből ered. Az élménytartalom nemcsak pszichológiai valóság, hanem egyben "apriori fennálló" is, ezért a belőle dedukált tartalom nem pusztán lelki tény. Az élményből dedukált kelltartalom azért sem vezet pszichologizmushoz, mert a kelltartalmakat a valóságos én nem létrehozza, csak megragadja, tehát nem az egyéni tudat alkotásai, hanem az általános tudat funkciói. Az értéketika — mint korábban felvázoltuk - a kelltartalmat szubsztanciának minősíti, ezért nem tud magyarázatot adni arra a kérdésre, hogyan részesedhetnek a dolgok a kell tartalmából. Révay fölfogása megoldja a fenti nehézséget. A kellő nem szubsztancia, hanem attributum, méghozzá ideális attributum, amely megvalósíthatóságra tart igényt. A kelltartalmak ideális személy attribútumai. Személyre szólóak, de tárgyakban is megjelenthetnek, mert a kellő tárgyak azok, amelyek hasznosak az egyén számára. A kell tehát még tárgyakban való megjelenés esetén is személlyel kapcsolatos, tudniillik az egyén számára hasznos tárgyak kellenek, vagy másképpen kifejezve tárgyakkal felruházott egyén kell. A kellő tárgyak, dolgok nem önértékek, hanem a személy értékességének függvényei. A hasznos tárgyak kellősége nem személytelen. Abból a követelményből fakad, hogy a hiányt nem szenvedő egyén kell. 15