Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Koncsos Ferenc: Az értéketikától a személyiségetikáig (Gróf Révai József kísérlete egy etikai álláspont meglapozására)
kus mozzanat fog érvényesülni. Ha értékelvet tételezünk, akkor viszont a dinamikus oldal nem engedi érvényesülni a sztatikust. A szintézis lehetetlen. 2. Ha az érték és valóság azonosságát előföltételezzük, el kell ismerni egy tökéletes, adekvát valóságrendet (Abszolútumot), ahol a valóság egyben érték is. Ezzel biztosítva van a sztatikus mozzanat érvényesülése. Ha a tökéletes valóság mellett föltételezünk egy inadekvát, természeti valóságrendet — melyet az Abszolutumtól távolság választ el érvényesülni látszik a dinamikus mozzanat is. Valójában azonban ez a megoldás nem áll meg. Itt csak az abszolút valóságot tekintjük értéknek, mert a természeti valóság fogyatékos: valóságszempontból és értékszempontból egyaránt. Nem több, mint látszat, valóságtalan valóság. Az azonosságot föltételező fölfogás a következő végeredményre vezet: ha a dinamikus mozzanatot hatni engedjük, nem érvényesül a sztatikus, a sztatikus mellett pedig lehetetlenné válik a dinamikus mozzanat érvényesítése. A szintézis kísérlete itt is megbukik. A vizsgálódás Révaynál végeredményben oda vezet, hogy valamelyik mozzanat elismerése a világnézeti álláspontot meghatározza. A dinamikus mozzanat az autonóm értéket elismeri. Ez világnézeti dualizmushoz, vagy értékelméleti idealizmushoz vezet. A sztatikus mozzanat az autonóm érték elvetésével világnézeti monizmust, értékelméleti realizmust alapoz meg. Az értékfilozófiai álláspontnak fontos következményei vannak az értéketikában. Az értéketikák szerint az erkölcs lényegében értékek megvalósítása. Problematikus azonban mind az idealizmus, mint a realizmus álláspontjáról az értékek valósággá válása. Ha érték és valóság lényegileg különböznek - ahogy az idealizmus állítja - az etikai feladat megvalósíthatatlan. A realizmus ezzel ellentétben kvietizmust eredményez. Érték és valóság azonossága esetén minden jól van úgy, ahogy van. A feladat itt nem is létezne, az erkölcs így teljesen feleslegessé válna. A realizmus álláspontja más veszélyeket is magában rejt. Pszichologizmust akkor, ha az értéket az alanyi valóságból magyarázza. Relativizmusba torkollik, ha a tárgyi valóságból eredezteti. Az antinómia nem oldható fel. Az idealizmus és realizmus álláspontja nem hozható szintézisbe. Sem az idealizmus a realizmusba, sem a realizmus az idealizmusba nem illeszthető. Révay álláspontja az, hogy az antinómiát tudatosan nyitva kell hagyni. Mivel minden 10