Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Koncsos Ferenc: Az értéketikától a személyiségetikáig (Gróf Révai József kísérlete egy etikai álláspont meglapozására)

kétséget kizáróan az antinómia egyik tétele sem igazolható, egymás kereteibe nem illeszthetők, bármelyik tétel igazolása nemcsak a másik tétel cáfolata lenne, hanem egyszerűen lehetetlenné tenné az erkölcs sajátos dinamizmusának értelmezését. A két mozzanat szintézise lehetetlen. Révay szerint: ha egyáltalán lehetséges szintézis az erkölcsben, akkor az más úton keresendő. A szintézis lehetőségének problémájára a későbbiekben még visszatérünk. Érték filozófiai álláspontról az etika számára a másik fontos probléma, hogy az értékek tartalmát személyi vagy dologi jellegűnek kell-e tekinteni. Az egyik irányzat fölfogásával bizonyos fokig már meg is haladja az értékfilozófiát, azt állítván, hogy nem dologi, hanem csak személyi jellegűek lehetnek az erkölcsi értékek. A nem személyes jellegűek nem tartoznak az etika vizsgálódási körébe. Révay ide sorolja Max Scheler és Nicolai Hartmann fölfogását. Ha ugyanis minden érték sajátossága a normativitás, vagy másképppen szólva felhívás, követelmény, akkor érték csak személyre vonatkozhat. A személy szabadságánál fogva a maga sajátos "értékszerűségét" keresi. Vizsgálódásuk iránya ezért áttevődik "az időtlen tárgyi fennállású érték" fogalmáról a személy fogalmára. Ezzel lényegében már túlléptek az értéketikán. Ha az értékek pluralitásából indulunk ki - márpedig az értéketika elismeri, hogy az etikában több egymásra vissza nem vezethető érték van akkor felmerül az a probléma, hogy az értékekből fakadó különböző felszólítások egymásnak ellentmondhatnak. Következésképpen az erkölcsi alanyban konfliktust idéznek elő. Hogyan oldhatók meg a konfliktusok? Az értéketika erre nem ad kielégítő választ. Az értéketikát meghaladni törekvő egyik irányzat abban látja a konfliktus megoldásának lehetőségét, hogy minden személyt más érték vagy értékrendszer kötelez elsősorban, ezért az értékek pluralizmusa mellett fel sem merül értékkonfliktus. Ezt az etikai álláspontot hivatásetikának nevezi Révay, amely "azoknak a különleges értékű kombinációknak, értékképleteknek a kutatására vállalkozik, amelyek az egyes hivatásokat a maguk időtlen jelentésében és jelentőségében meghatározzák. Az ilyen hivatásetikai fölfogás szerint más-más személyt más-más érték vagy értékrendszer kötelez elsősorban, így a konfliktus elmarad".

7 Révay a hivatásetika megoldását azért nem tartja kielégítőnek, mert nem ad magyarázatot arra, hogy miért fogad el egy személy bizonyos értékeket és miért utasít el másokat, amikor mindegyik egyformán érvényes, és egyformán felszólí11