Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Dunkel Norbert: A műalkotás közönsége - avagy a befogadás ontológiája

iba; a tapasztalás már maga az emberi végesség, az operacionális határoltság megtapasztalása. A művészet tud a falakról (gnosztikus mozzanat), a művészet eltakarja a falat (pszeűdeszthaí - vágyálom, hazugság, elfojtás), a művészet ledönti a falat (ideológiai forradalom, alternatív valóság, jövőképek, megoldások). A létegészből kiszakadt ember eszköze a művészet, s a létfeledés ellenében kívánja működtetni, önmagát a világba(n) el(vissza)helyezni, identitást nyerni. A művészet képzetes eszköz, mert nem tárgyi az operacionális valósága. Épp így képzetes cselekvés is. A művészet testi hatásaiban őrzi a képzetességet, sőt, testi hatást provokálva, ezen közvetlen hatásokon keresztül kommunikál. Például fölfelé ívelő hangok, fölfelé húzott ecsetvonás, szökellő tánc, sőt egyetlen, lelassított lépés megemelt lábfeje, feszülő versritmus, kérdőhangsúly, stb. = az ideomotorikus átfordításban energiatöbbletet, az antigravitációs izmok feszülését, könnyedséget, elrugaszkodást, repülést, elindulást, mozgást, affekciót stb. jelentenek, beszédben mindez: skandálás, zenében; scandicus, nyitó, kérdő motívum, táncban: arsis, ouvert, versben: recitálás, kiemelés. Az emberi kommunikáció soha nem mentes a testi kísérőjelektől, kiegészítő, a jelentést differenciáló nonverbális modulálástól. A testi mozdulatoknak megvannak a verbális megfelelőjük, ám vannak olyan motoros gesztusok, melyeknek nincs, vagy nem eléggé kifejező a verbális átírásuk. Vannak persze társadalmi gesztusok is, minthogy az ember társadalmi lény. Egy személy megbocsáthat, az amnesztia viszont jogi cselekvés, a pofon személyes indulat eredménye, a nyilvános kivégzés már társadalmi történés, a szerelem individuális esemény, a házasság jogi, vagyoni, politikai gesztussá is válhat. A gesztusok vagy kezdeményezők, vagy visszatartók, kijelentőek, (helyzetmegállapítás, tudomásul vétel, pl. nevetés vagy legörbített száj, "ez van" mozdulat a karokkal) avagy akciósak, tettértékűek. Nincs éles differencia, az értelmezés kontextuális természetű, a művészet élményszerű, affektív hatásra való érzelmi-akarati visszahatás, egészleges kommunikációja gesztusokból épül fel, ezért állíthatjuk, hogy a műalkotás nyelve gesztusrendszer. Létfeledettségünk (emberibe születésünk, születésbe esésünk) gesztusa. A művészet valóság - festő, de valóság - alakító gesztusa az embertől való. Attól az embertől, aki léthatáraiban, behatároltságában az igazságot kutatja-takaija el minduntalan maga elől. Ez az ember esz105