Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Dunkel Norbert: A műalkotás közönsége - avagy a befogadás ontológiája
közt készít, hogy kimondhassa a Lét-et. Ez az eszköz: maga a művészet. Addig legalábbis, míg alkalmas arra, hogy eszközként működjék. Az alkalmasság a feltételek teljesülése. A teljesültség művészi értelemben a szép. A szép tehát, végre mondjuk ki, nem szép, hanem méthekszísz (teljesültség). Avagy: a szép mindig valamilyen feltételrendszer adottságaiban meglevő eredmény, ami kielégít bizonyos követelményeket. Ám nem csupán feltételek teljesültsége (adott műalkotás esztétikai kódrendszerének, szabályainak működése), hanem egyszersmind vonatkozás is. Viszonyban levés. A szépség viszonyt jelöl, vonatkozik, "fontos és különleges információ" (vö.: homoiózisz, Aristótelész, Plótinosz). Nem primitív értelemben vett homoiótész, a létezővel való azonosság, megfelelés, avagy a Létezőség mimémája, utánzata, a szép nem egy tárgy, dolog tulajdonsága, hanem bennem történik. Heidegger szerint a műalkotásban az igazság el-nem-rejtettsége munkál. Az el-nem-rejtettség a szépség. A műalkotás, ha nem szép, nem működik. Ervin Schrödinger szerint (aki fizikus létére a biológusoknak kínálta az élet definícióját) az élőlényben információk (chemical map, RNS, DNS), terv alapján egy gépezet (fluid automaták, sejtplazmáktól a növényi-állati testig) valósítja meg a tervet, azaz működik. Az élőben tehát létének ontológiai igazsága (pl. biokémiai lehetőségei-determinánsai) működik. Élet és művészet tehát egymástól el nem választható fogalmak. Heidegger szerint az igazság a műalkotásban kezd működni. Nem csak a műben, de annak élvezőjében is szükségeltetik az álétheia megtörténése. Ez a szubjektumban mint felismerés-átélés történik meg. A műalkotásba való belépés a műalkotásban működő igazságra való rátalálás, a bennem (mint töredékes, megszakított lényben) töredékesen működő igazság segítségével. És: a műalkotás intenziója s intenzitása rám mint szubjektumra reflektál, a bennem működő törvényeket láttatja. Az igazság nem csak a műalkotásban működik. A műalkotás a lét kitüremkedése, meggyűrődése, határhelyzet, előfeltétel, hogy az igazság bennem is működhessen. Az igazság tehát a világ megtörténése - a műalkotáson keresztül az emberben. A művészet nem egyszerűen az alkotó ember objektivációja, mint ahogy az ember sem csupán a természet része. Az ember s a művészet a természet olyan kitüremkedése, amellyel önmagát szemlélheti. Ez a szemlélődés azonban nem közvetítést jelent. 106