Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hell Judit: Herdertől – Pascalig

telen szigorúan tanári teendőire szorítkozni. Oktatói munkáját viszont hiánytalanul elvégzi. A kari tanács ülésein értékes hozzászólásokkal segítette elő az érdemi munkát. Józan, elfogulatlan véleményalkotására vall, hogy a felekezeti elvakultságban, szakmai féltékenységben szenvedő kari tagokkal szemben nyíltan, meggyőződéssel foglal állást. (Gondoljunk Alexander Bernát nyilvános rendkívüli, majd rendes tanári kinevezésére. Mindkét indítványt Medveczky terjesztette elő, és elsők között ajánlotta elfogadását. A kari tanács tagjainak ellenállása miatt azonban az előbbire Alexander tizenkét (!), illetve huszonhat évi (!!) szolgálati ideje után kerülhetett csak sor.) Pozitívan foglalt állást több magántanári habilitáció (Pauler Ákos, Kornis Gyula, sőt az ifjú Lukács György) ügyében is. Azonban pl. Jászi Oszkár kérelmének elutasításában, az évekig tartó huzavonában (1904-06) a jegyzőkönyvek tanúsága szerint Medveczkynek is döntő szerepe van. A kérdés tanulmányozására kiküldött bizottság (Pauer-Medveczky-Lánczy) egyik tagjaként így érvel: "... a szociológia mint nem határozott tanszakhoz tartozó a jelen viszonyok között (!) nem lehet magántanári habilitáció tárgya."(ll) A tehetséges és szintén elutasított Zalai Béla filozófusunknál logikát hallgatott. (Az 1903-04. és 1905-06-os tanév első szemeszterében.) Mivel kérelme a kari ülés elé sem került, így filozófusunk véleményét ez ügyben nem ismerjük. Medveczkyt a megszokottól eltérően két, egymást követő tanévben is dékánná választják, 1900-01, 1901-02-ben. Később, 1905-ben magas kitüntetésben részesül: a tudomány és a felsőoktatás terén szerzett érdemei elismeréséül az uralkodó a magyar királyi udvari tanácsosi címet adományozza számára. Elméleti fejtegetéseket azonban továbbra sem ír. Nézeteinek alakulására csak következtetni lehet a századforduló körüli években: 1896-ban tűnik föl a tantervben a francia moralisták tárgyalása, de csak 1912-ben bukkan föl újra. Ez is bizonyítja, milyen hosszú ideig foglalkoztatta egy-egy téma. Egyáltalában jellemző, hogy életének második felében fokozottabban érvényre jutnak franciás műveltségének elemei. Talán ezzel kapcsolatos az is, hogy a Societé littéraire francaise de Budapest alelnöke lesz. A "régi Magyarország" abszoiuliimainak védelmezője A Tisza István-i Magyarország 1900-as éveiben, különösen a polgári radikálisokkal folytatott küzdelem kiéleződésekor, ambiciózusan kapcsolódik be az akadémikus körök tudományos közéletének szervezésébe. A Magyar Filozófiai Társaság 1907-ben elnökévé választja, s a hosszú ideig elvonult és kontemplativ életet élő Medveczky újult tetterővel kezd bele a társulat újjászervezésébe. A legkülönbözőbb 96