Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bacsó Béla: Az ártatlan gondolkodás kívánalma

BACSÓ BÉLA AZ ÁRTATLAN GONDOLKODÁS KÍVÁNALMA (J. Derrida: Grammatológia. Első rész. Transzformálta Molnár Miklós. Életünk — Magyar Műhely, 1991.) ABSTRACT: (Béla Bacsó: Die Anforderung des unschuldigen Denkens) Die hier vorgeschlagene Lesart der "Grammatologie" kann man so auffassen, als eine Herausforderung der Hermeneutik. Was man aus der "Grammatologie" herauslesen wird und herauslesen konnte, hängt es innig mit der die Zeit bestimmenden, bedeutendsten Debatte zwischen der Hermeneutik und des Dekonstruktivismus zusammen. Heute lesen wir diese epochemachende Schrift von Derrida so als einen Anfang der antimetephysischen Wendung in der Philosophie. Es gibt für uns große Chance, die bewußtheit-metaphysischen Grenzen durchzubrechen. Sind wir bereit, ohne metaphysischen Voraussetzungen zu denken? — Ich bin der Meinung, es ist die höchste Frage der heutigen Zeit. Können wir verantwortlich dem unschuldigen Satz von Derrida nachdeneken: "Daß das Signifikat ursprünglich und wesensmässig... Spur ist, daß es sich immer schon in der Position des Signifikanten befindet — das ist der scheinbar unschuldige Satz, in dem die Metaphysik des Logos, der Präsenz und des Bewusstseins die Schrift als ihren Tod und ihre Quelle reflektieren muß." A könyveknek valóban sorsa van. IIa ugyanis Jacques Denida Grammatológidyá. saját idejében, a hatvanas évek végén jelent volna meg nálunk, akkor minden bizonnyal az éppen tiszavirág éltű honi strukturalizmus felől értelmezték volna. De hát azóta eltelt huszonnégy év! Nemcsak a szerző páratlan gazdagságú életműve vet más fényt a könyvre, hanem az a gondolkodásbeli változás is, mely azóta bekövetkezett, s amelyet éppen Derridának ehhez a művéhez kapcsolnak. A sokféle elnevezés közül most válasszuk azt a megjelölést, amit Jürgen Habermas használ: "Nachmetaphysisches Denken"(l), posztmetafizikus vagy metafizika utáni gondolkodás. Amennyire meg tudom ítélni, ez a határkő-jelleg azidőtájt nem volt nyilvánvaló. A mű jelentősége ebben az utólagos kijelölésben is megmutatkozik. Ezzel indul meg az a világméretű hullám, amelyet ma némi fehérfoltokkal a dekonstrukció koloniaiizációjának nevezhetünk. Arra a kérdésre, hogy "Boldogok-e a gyarmatosítottak?" nehéz válaszolni, minden esetre boldogan elmondhatják, hogy azonos munkaeszközökkel bontják a metafizika erődítményét, s persze nem árt, ha van is mit 59