Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy József: Politikai helyzet és a földreform kérdése az ellenforradalom első hónapjaiban
egyeztek a két párt egyesítésében, a megállapodást azonban csak november végén hozták nyilvánosságra. Nehezen képzelhető el, hogy Nagyatádi közvetlen munkatársai is közel egy hónapig semmit nem tudtak erről a tárgyalásról. Sokkal valószínűbb az, hogy ezeket a tárgyalásokat Rubinekék már október közepétől kezdeményezték, de csak november végén vezettek eredményre, miután „Nagyatádi Szabó István, akit a fővezérség halálosan megfenyegetett 1919. november 29-én hozzájárult a két kisgazdapárt egyesüléséhez." 1 4 A fővezérség — amelyben a fajvédők szimpatizáltak a földosztás gondolatával — a két parasztpárt egyesítésével igyekezett megfékezni Nagyatádi esetleg renitenskedő párthíveit. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy az Újság c. lap november végén közvetlenül az egyesülés előtt interjút készít Nagyatádi egyik párthívével, aki látszólag semmit sem tudva még néhány vágást tesz Rubinekék felé. „Sokat beszélnek arról is, hogy pártunk és a Sokorópátkai Szabó István és Rubinek Gyula miniszter pártja között fúzió készülne. Tény, hogy ez a párt kezdeményezett ilyen akciót, Hencz Károly tényleg felkereste Nagyatádi Szabó Istvánt, de semmi konkrét megállapodás nem jött létre. Pártunk feltétlenül ragaszkodik a becsületes föld és adóreformhoz és programjából egy jottányit sem hajlandó engedni". „Rubinek Gyulában a földműves nép azért nem bízik, mert Rubinek 30 éven át hivatásos képviselője volt a nagybirtoknak mint az OMGE igazgatója. Ha Rubinek Gyula igazán becsületes megegyezést akar, ennek csak akkor adhatja tanújelét, ha a nagybirtokos társadalom egyesületével, az OMGE-val és annak feudális politkájával szakít. Csak ilyen feltételek és garanciák mellett nyújtunk békejobbot. De az egyesülés után sem engedhetünk túlsúlyt a fuzionált pártban a Rubinek és Sokorópátkai Szabó féle három hónapos forradalmi pártnak". 1 5 Másnap „este fél kilenckor Nagyatádi Szabóék bevonultak a másik agrárpárt Esterházy utcai párthelyiségébe" és kimondták az egyesülést. A párt új neve Országos Kisgazda és Földmíves Párt lett. A pártnak négy elnöke volt: Nagyatádi Szabó István, Sokorópátkai Szabó István, Rubinek Gyula és Mayer János. 1 0 Az egyesülési okmány első pontja kimondja, hogy „a két párt között nincs elvi ellentét", de a pártalakulás után elmondott beszédek eleve Nagyatádi engedékenységét és Rubinek határozottságát tükrözik vissza és azt, hogy a két csoport között reális alapon nyugvó egység nem jött létre. Hírlapi tudósítás szerint Nagyatádi ezt mondta: „...nem osztályparlamentet akarnak, nem törekszenek párt-monopólumra, a népparlament hívei. Esszük ágában sincs pártjukból a tanult, iskolázott embereket kiszorítani, ellenkezőleg két kézzel fogják őket, annál az oknál fogva, hogy ma úrnak és parasztnak kezet kell fogni. Csak így lehetnek kormányzóvá". Rubinek világpolitikai jelentőségűnek mondta a fúziót, majd így folytatta: „. . .miután meg van az általános választói jog, semmi akadálya többé annak, hogy a magyar birtokos osztály egységes nagy agrárpárttá olvadjon össze a keresztény és a nemzeti eszme alapján ". 1 7 Rubinek tehát „a magyar birtokos osztály" nagy agrárpártjáról beszélt, amelybe a latifundiumok tulajdonosai csakúgy beletartoznak, mint a pár holdas kisbirtokos. Bármennyire is a megbékélés embere volt Nagyatádi, mind korábbi mind későbbi működése azt igazolja, hogy a lati140
