Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Raisz Rózsa: A szövegkoherencia mutatóinak méréséhez (Mikszáth-novellák vizsgálata)
Krúdy Gyula novelláiból: K 1 A fehérlábú Gaálné, K 2 A hóbortos Kaveczky, K 3 Zöld fátyol, K 4 A szívalakú hölgy titka, K 5 Hogyan lehet megszabadulni a kísértetektől? Móricz Zsigmond novelláiból: Mó 1 A tűznek nem szabad kialudni, Mó 2 Esőleső társaság, Mó 3 Az éneklő kutya. Kaffka Margit novelláiból: Ka 1 A jó barát, Ka 2 Neuraszténia, Ka 3 Asszonyok, Ka 4 Este, Ka 5 A Toronyalja utcában. Mikszáth „A Noszty fiú esete Tóth Marival" e. regényéből 3 fejezet: Mr 1, Mr 2, Mr 3.* Mivel az epikai műnembe tartozó szépirodalmi alkotásoknak (regényeknek, kisregényeknek, novelláknak stb.) egyik lényeges vonásuk, hogy bennük egyaránt van szerzői narráció és a szereplők megnyilatkozásai, valamint a szerzőnek mint elbeszélőnek és szereplőknek a szövegein kívül az epikai alakításnak egyéb, átmeneti formái is fellelhetők, vizsgálatomban megkülönböztettem az írói narrációtól (elbeszélő, leíró stb. részek) a szereplők párbeszédes részeit, a szabad függő beszédet, a communis opiniót és a belső monológot is. így a szövegek egészére nézve is és a szerzői narráció mellett itt még felsorolt közlésformákra lebontva is közlöm és összevetem adataimat. A szempontok kiválasztásával kapcsolatban röviden össze kell foglalnom a következőket. A vizsgálatomban a lineáris szövegkohézió eszközei közül szemantikai, lexikai és grammatikai eszközöket is számba vettem. Kiefer Ferenc mindazt, ami a mondatokat szöveggé szervezi, szövegkoherenciának tartja, s a szövegkoherenciát meghatározó elemeket a szövegkoherencia mutatóinak nevezi (1). A szövegkoherencia tényezői közül a szemantikai a legfontosabb, „amelynek mind a lineáris folytonosság biztosításában, mind a globális egység, a szerves egész megteremtésében döntő jelentősége van" — írja Károly Sándor (2); a lineáris szövegkoherencia szemantikai eszközei „azok a szavak, amelyek ugyanarra a valóságelemre, személyre, tárgyra vonatkoznak" (3), vagyis a szövegben nem csak a téma ismételgetésével, lehet jelezni a folytonosságot, hanem az egy izotópláncot alkotó szavakat egymás helyett lehet használni; a helyettesítés feltétele a referenciái is azonosság. Egy izotópláncot alkothatnak „főnév esetében tulajdonnév, köznév, ennek szinonimái, jelzős változatai, vele állítmány viszonyba léphető funkciónevek, minőségnevek, alkalmi főnévi melléknevek, egy felsőbb fogalmat jelentő köznév, névmások, metaforikus elnevezések, esetleg még más főnevek." (4) A „felsőbb fogalmat jelentő köznév" más szakszóval megnevezve hiperonim (tágabb jelentésű szó)." (5) A szöveg g r a m m atikájához mindazok a szerkesztési szabályok, sajátságok és (nem szemantikai, lexikai természetű) eszközök tartoznak, amelyek kifejezik a kisebb vagy nagyobb szövegegységek, illetőleg a szövegegész részeinek összefüggését. A következőkben bemutatandó grammatikai eszközök — a <j r a m m a likai koreferencia tényezői — a szomszédos és távolabbi mondategészek, illetőleg szabad mondatok összekapcsolását fejezik ki, tehát szintén * A továbbiakban e jelzetek szerint hivatkozom a szövegekre 11. H. 168